1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Friss topikok

Béndek Péter blogja

2018.08.24. 18:59 HaFr

Lássuk, hogyan értelmezi a Mérce nevű portál a kapitalizmust!

Kapcsolódó kép

Tóth Csaba Tibor jegyez egy cikket a mai Mércén, amelyet az ihletett, hogy Magyar József tulajdonos eladta a Hungerit nevű csirkevágóhidat és élelmiszercéget Csányi Sándor egyik érdekeltségének, és a vételár egy részét szétosztja a dolgozók között.

Nos, kezdjük azzal, hogy az eladási ár 16 milliárd körül lehetett, nem 420 millió, amit Magyar József eztán szétoszt. A  különbözetből az látszik, hogy a Mérce szerzője nem ismeri se a céget (a Hungerit lényegesen értékesebb cég annál, hogy ennyiért eladta volna a tulajdonos), se a tranzakciót, és így tulajdonképpen az egész erkölcsi példázata elesik, de legalábbis kb 97%-kal gyengül (a 16 Mrd és a 420 mio különbözete).

Az erkölcsi példázat az volt (lett volna), hogy a pénzosztást a tulajdonos nem jótékonykodásnak szánta, hanem az jár a dolgozóknak, írja a szerző. Mármost én nem csak a Hungeritet ismerem valamennyire, hanem Magyar Józsefet is, aki egy remek, jószívű ember, de ezt a szót, hogy jár, sem a videóban nem ejtette ki a száján, se nem gondolhatta, ellenben azt mondta, hogy a dolgozók hozzájárultak a vállalat felépítéséhez, és ő ezzel ismeri el a teljesítményüket. Járni tehát senkinek nem jár semmi, mint ahogy Magyarnak sem jár a kb. 97% (megkötés: nem néztem meg, hogy ő volt-e az egyedüli tulajdonos az eladás pillanatában), hanem szintén megdolgozott érte (kockázatot vállalt, beleölte az életét stb.). Tehát ezt a szocialista szöveget ("jár") és az olvasó félrevezetését (láttuk, nem előszörre a rövid cikkben) be kéne fejezni.

A félrevezetés következő etapja, ahogy a szerző kiterjeszti ezt a tanulságot arra, hogy na ugye, milyen jól működhetne az ún. szövetkezeti modell máshol is (miután itt sem az működött, hanem a kapitalizmus és a tulajdonosi etika egyszeri ilyen mérvű megnyilvánulása). "Felfogása egy a nyugati piacgazdaság keretein belül is nagyon sikeres, szocialista vállalati modell, a szövetkezetek alapfilozófiáját idézi" - írja Tóth. Édes Istenem... Piacgazdaságon belüli szocialista modell -- ez vajon mi lehet?

Ezt -- hogy a szerző mit ért ezen -- tudjuk meg egy amerikai élelmiszerkereskedelmi lánc, a WinCo példájából. Itt állítólag "a profitot is a dolgozók kapják a tőzsdei csomagon keresztül ötvenegy éve, folyamatos motivációt is jelentett, hiszen munkájuk többletértékének java részét demokratikusan használják a dolgozók. Így még az olyan szörnyetegek, mint a Wal-Mart által uralt piacon is el tudta érni a WinCo, hogy a nyugati parton számottevő tényező legyen (ma Idahón kívül 6 nyugati államban van jelen, összesen 122 bolttal), és az éves eredménye szerint rendszeresen növeli a bevételét is (a 2011-es 4,8 milliárd dollárról 2017-re 6,5 milliárd dollárra)."

Hagyjuk most az olyan amatőr hiperbolákat, hogy a "munkájuk többletértékének java részét demokratikusan használják" (ettől konkrétan Marxnak is égnek állt volna a haja), vagy hogy "a dolgozók kapják a tőzsdei csomagon keresztül" (a WinCo nem tőzsdei cég). Lássuk a lényeget. A WinCo ún. ESOP-ja (kb. dolgozói részvényprogramja) kb. harminc, nem ötvenegy éves (bagatell), és ízig-vérig kapitalista mechanizmus; a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítésével növeli a cég nyereségességét. A WinCo-t egyébként - vásárlói szempontból - a Lidl diszkont hálózat mintájára kell elképzelni, tehát más felfogású, mint az inkább a hiperekre emlékeztető Walmart, a növekedése tehát legalább annyira köszönhető a diszkont modell sikerének is, amit itt nem vetek össze a többi retailer modellel, mert az olvasónak elég felidéznie magában.

A remek WinCo ugyanolyan nyereségorientált, kapitalista vállalkozás, mint bármelyik, amelyik tartósan fenn tud maradni a piacon, az ég világon semmi szocialista (egyenlősítő, központi-redisztribúciós, kollektív tulajdonosi) vonása nincs. Ha nem is sokkal (a Glassdooron az ötből fél csillaggal), de elégedettebbek vele a munkavállalói, mint a Walmarttal. De hogy ne tévedjünk az arányokat illetően, a Walmart bevétele 500 milliárd dollár, amerikai boltjainak száma meghaladja az ötezret, helyi alkalmazottaié a 1,5 milliót (a WinCo bevétele 6,5 milliárd, valamivel több mint száz bolttal és kb. 20 ezer alkalmazottal). Akit érdekel az, hogy mindeközben a WinCo-nak miért nem kell állami és szövetségi nyereségadót fizetnie (azaz pl. milyen konstrukció teszi lehetővé a terjeszkedését, amely részben oka volt a dolgozói részvényprogram bevezetésének - bizony, Mérce!), az kattintson ide.

A kapitalizmus sokféle üzleti modellt enged meg (nem úgy, mint a szocializmus). Ahogy az újságírás is. Nem okvetlenül érdemes a Mércét olvasni a szocializmus hódolóinak táborán kívül, akik megszerezhetik belőle önnön hiteik megerősítését, de félő, egyebet nem. Ám, hogy Magyar úrnak végül is mi köze a WinCóhoz, azt csak többféle hit nekem követhetetlen összekapcsolásával lehetne megérteni -- de leginkább úgy se.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr5114200789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.08.24. 19:33:45

A szövetkezet nem megoldás. A Mérce pedig nem tudja eldönteni, marxisták-e vagy liberálisok, egsyzerre akarnak mindkettő lenni, amolyan TGM-módra.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.08.24. 21:09:58

@maxval balcán bircaman: szerintem is mindenkitől el kéne venni mindent, úgy igazságos

Kuviklacz · szemelyesadatok.blog.hu 2018.08.25. 14:42:28

A Mércén nem lehet hozzászólni, csak a Facebook poszt alatt (ami szerintem genyóság, de mindegy).
A szövetkezet szvsz egyáltalán nem szocialista vállalati forma, a liberális kapitalizmus teszi lehetővé, hogy emberek az általuk választott formában gazdálkodjanak (ha megvan rá a módjuk). A szocialista szövetkezetek a szocializmus kapitalizálódásának eszközei voltak, illetve átmeneti formának szánták (de a valós történet ugye az volt, hogy miután a kolhozok nem igazán működtek jól azért próbálkoztak a szovhozzal, és a szatellitállamok ezért kezdhették a mezőgazdaság kollektivizálását a szövetkezetekkel. Viszont sok állami gazdaság sikeresebb volt, mint a rosszabb szövetkezetek.

...in the world 2018.08.25. 17:30:59

jóhát a mérce... már jó ideje beárazták magukat. Időről időre olyan mérhetetlen ostobaságokat tudnak írni, hogy én szégyellem magam -jobberként- helyettük is.

Leooo 2018.08.25. 18:35:37

@Kuviklacz: Amit el lehetne tőle venni, azt már régen messzire dobta el magától saját 'lábúlag', úgyhogy a kérdés költői... ;-P

Mickey Pearce 2018.08.25. 22:08:36

@HaFr:
A Mércére teljesen hülyék írnak. Ők az Új Baloldal meg a progresszió. Ebbe a sorba TGM pont jól illeszkedik :))
Akkor hagytam abba az olvasásukat amikor egy szociológus kielemezte a családok gazdagságát és disposable income-ját abból hogy melyik országban mennyi az egy főre eső bankbetét. Na most Luxemburg lett a leggazdagabb... Szegénynek fogalma sem volt arról hogy a luxemburgi bankbetétek egy jelentős része (biztosan a többsége mert kis lélekszámú ország) más országokban lakókhoz tartoznak, pl keleteurópaikahoz és németekhez. Svájc is jól teljesített :)) Ilyen felkészültséggel írják a cikkeiket.

Szerintem a Mérce a The Guardiant másolja. Az 20-25 éve egy jó baloldali tabloid volt, mára meg egy balliberálfasiszta (whatever that means) fos lett. Ezek az állandó rovatok: Trump bashing, feminácizmus, buzulás, migráncsolás (bevándorló hátterű az isten). Más hír nincs benne. A Mérce is pont így szerveződik :-))

Nem kell ilyen baromságokat olvasni, nálam mindkettő ment a kukába kb fél évvel ezelőtt. Azóta persze lehet hogy megváltoztak, de látom nem :)))

screpes 2018.08.26. 07:48:38

@Mickey Pearce:
mit kell olvasni?
Látom, te Londonban "mosogatsz"...

neoteny · http://word.blog.hu 2018.08.26. 09:05:23

[...]

A New, or Social, Liberalism of T. H. Green in the 1880s initiated a turn to social democracy in liberal England, followed by progressives in the United States after 1890 and anticipated by Continental socialists after 1848. Perhaps the turn was caused by the fall of literal serfdom and slavery, a liberal triumph in the British Empire, in Russia, and in the United States which distracted the clerisy away from less dramatic absences of individual consent and contract. One and done, they appeared to feel. Perhaps the evident triumphs of physical and then biological sciences inspired an envious yet self-confident program to apply Science to society. Perhaps the new patina of democracy after 1867 in Britain and Prussia, and earlier in America, gave the New Liberals the belief that the age of the General Will had in act arrived. We voted for the government, they said, so how could it be tyrannical? (Such an argument appeals to what Benjamin Constant in 1819 called the idea of “ancient” freedom, the freedom to participate in a _polis_, even if coercive.) Perhaps the newly successful nationalisms and imperialisms put liberals in a mood to push people around, for their own good. They were already using the government to push around lesser breeds without the law, so why not extend it to home? Perhaps a Christianity under challenge was redirected to secular purposes. The anti-slavery agitation had been such a redirection. A startlingly high percentage of American Progressives after 1880, such as Woodrow Wilson, were the children of Protestant ministers. Perhaps, at least in the United States, post-millennialism in theology gave Protestants a program of establishing a heaven on earth. Perhaps even the rise of photography, as it had started then to do in the coverage of war, and still does in the coverage of famines and refugees, made charitable people vividly aware of how the other half lives. Perhaps the New Liberals were merely rebelling against their fathers. In truth, the causes of the illiberal turn in the late 19th century by self-described liberals are mysterious. But it happened.

[...]

deirdremccloskey.com/docs/pdf/McCloskey_ManifestoForAHumaneTrueLibertarianism.pdf

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.08.26. 09:08:24

@neoteny: így van, Green is fontos szsreplő

HaFr · http://hafr.blog.hu 2018.08.26. 09:29:55

@neoteny: most mát emlékszem erre, ez egy nagyon szép írás, kösz, hogy átküldted

Mickey Pearce 2018.08.26. 10:24:45

@screpes: hát fene tudja. Szerintem érdemes mindenfélét olvasni a különböző vélemények megismerése végett, de azért vannak limitek. Pl Mérce és a The Guardian nálam besett ezen mérce alá...

Valahol kell lenni :-) most éppen itt vagyok, egy barátomnál lakom, de maksz a bögrémet mosogatom. 50 éves koromban nyugdíjaztam magam és azóta vagyok mindenfele :-) Ez elég jó perspektívát ad a dolgokról...