VM ismerősöm éles szemmel vette észre az újabb -- szerinte -- horrorfilmbe illő tendenciát a Jobbik és az LMP közeledésére. Mielőtt kommentálnám a konkrét lehetőséget, valamit a tömegtársadalom politikai logikájáról, amivel sokan láthatóan nincsenek tisztában. A tömegtársadalom politikája a tömegek irányításának politikája. A szavazatszerzés és a hatalmon maradás az adott kritikus tömeg kulturális színvonalán zajlik Az I. világháború vége óta -- amikor beköszöntött a tömegek és a tömegpolitizálás kora -- az egyébként tipikusan az elitek által művelt politika a tömegek manipulálására, féken tartására és kielégítésére irányul, legalábbis a nyilvánosságban. A modern politika a fasizmusokkal kezdődött (Lenin, Mussolini, Hitler), az ő hagyatékuk lájtos formában ma is irányítja a liberalizmusból és a konzervativizmusokból az I. világháború tömegmészárlása nyomán kiábrándult politikát.
A politikának nem sok köze van az erkölcsi normákhoz. A célja a hatalom és a vezetés, a közjó alatt elsősorban a rendet érti, mindössze a rend koncepciói térnek el egymástól. Lassan száz éve a kényszerűen kialakult demokráciát -- azaz a tömegeket -- a szocializmusok és a nacionalizmusok kettőse irányítja, és nyilván a leghatékonyabb ezek vegyülete: a nemzeti szocializmus. Hitler és Orbán között óriási, de csak akcidentális különbségek vannak. Sajnálatos módon a civilizációnk mélypontja, a holokauszt is csak akcidentális jegye a sokkal fontosabb nemzeti szocialista alapvetésnek, a nemzet biologizáló koncepciójából következő hiba a rendszerben. Nincs tragikusabb annál, hogy a legmélyebb embertelenség valójában tényleg banális véletlen a nagy egészhez képest: a tömegek kontrolljának perverziójából bukkant elő. (Ám látszik, hogy ez a perverzió közben milyen könnyen elkövetkezik a "normalitásból", illetve a paradigmatikus politika mennyire nem tud felelősséget vállalni a saját paradigmáinak rendszerszerű viselkedéséért, a kulturális-etnicizáló kollektívumból sima út vezet a biologizáláshoz és/vagy az erőszakhoz: erre figyelmeztet Őcsény.)
A Fidesz mint nemzeti-szocialista párt (amely mindkét fogalom szükségszerűen demagóg konstrukciójából következően a kulturálatlan tömeg kiszolgálásának visszatérő max fokát jelenti a demokráciákban) a korábbi nemzeti szocialista pártok mintájára politizál 2002 óta, amikor Orbánt -- mint Hitlert annak idején Lenin -- "megtermékenyítette" a gátlástalan MSZP-s szociális demagógia. Csakhogy úgy döntött, legyárt -- létező recept alapján -- egy még ütősebb szert. Lehet ez tagadni, de minek. (Még egyszer: ne hagyjuk magunkat megvezetni a nácizmusnak utóbbi hetven évben domináns baloldali értelmezésétől: a nácizmust nem Auschwitz és még csak nem is az antiszemitizmus definiálja, és ha végre beletörődünk ebbe, akkor sokkal könnyebb felismerni a mai nácizmusokat is.) Innen is látszik, hogy a modern politikában a törésvonal nem a mai értelemben vett jobb és baloldal, hanem az etatista tömegpolitika és az elitista tömegtársadalom előtti politizálás (jelesül a konzervativizmusok és a liberalizmus) között húzódik. A tömegpolitikán belül (a szocializmusok és a nacionalizmusok között) viszonylag könnyű az átjárás. (A baloldali mentalitásban van ugyan egy progresszívabb, a felvilágosodást is bevonó közeg, amely a tömeg kulturális színvonalának emelésére, és nem a létező színvonal kihasználására irányul, de ez is csak tömegben gondolkodik, és hozzá naiv is.) És ha végül a liberális demokrácia megreccsen a szociális és nemzeti nyomás alatt, mert nem tudott létrehozni önálló kultúrát, akkor könnyen megnyílik az út a leplezetlen demagógia (vö. illiberalizmus) és a nemzeti szocializmus felé.
Nos, ilyen körülmények között a Jobbik és az LMP közeledése messze nem unortodox fejlemény -- tulajdonképpen nem más, mint a Fidesz által lefedett spektrum szélesítése úgy, hogy közben a nemzeti szocialista logika megmarad magnak. Éppen ezért veszélyes a Fideszre, ami oka lehet a mostani egyre veszettebb támadásnak egyelőre a Jobbik, de idővel -- ha komoly lehetőséget tulajdonítanak ennek a koalíciónak -- az LMP ellen is. Mindenesetre figyelmeztető lehet ez a Fidesznek a jövőre: ilyen ócska, embertelen és nemzetellenes módon nem politizálhat sokáig, ha hatalmon marad 2018 után.
És hát a végére: szeressük-e ezt a lehetőséget? Reálisan nézve a mai Fidesz-rombolásnál jobb irány lehet, legalább mert nem kell egyelőre tudnunk azt, hogy ugyanilyen kártékony lesz. Tömegtársadalmi koalícióként osztja minden nemzeti és szocialista összeállítás közös ismertetőjegyét: a szabadpiac, a liberalizmus és a konzervatív meritokratikus elitizmus elutasítását. Kellően magyar a retorikájában, de közben számol e nép alacsony kooperációs képességeivel, és az államot jótékonyan használhatja fel a lassú modernizáció érdekében, ami a fideszes kleptokráciának eszébe sem jut. Igen, mindent összevetve jobb választás.
Ja, hogy a progresszív baloldali értelmiségnek nem tetszik? Hát sag schon! Amely progresszív baloldali értelmiség -- egyéb inkompetenciái mellett -- azt sem látja, hogy nem lehet az országot kormányozni az MSZP-DK-P-Liberálisok-Együtt-MoMa(-LMP) készségszintjén és széttartó összeállításában, mellette (ahogy Móricka elképzeli) a Fidesszel, a Jobbikkal ellenzékben, az sok további melléfogásra is képes még, minek hát egy pillanatra is odafigyelni rájuk!
