A gazdasági szankciók, a proxy hadviselés, az orosz szénhidrogén-termelés pozícióvesztése, a robotizáció és a mesterséges intelligencia miatti piaci átrendeződés nem túl hosszú távon komoly szuverenitás-vesztést okozhat Moszkvának, ami nem ellensúlyozható a nukleáris arzenállal. Hogy szegény Putyinnak már Pakssal kell odahaza büszkélkednie, az sokat elmond a valóságról. (Bár ez kétségtelenül az egyik legjobb üzlet, amit orosz vállalat az ismereteim szerint kötött az utóbbi években: arányaiban kb. mintha egy 1993-as dízel VW Passatot adtak volna el nekem 40 millió forintért, tisztes kamattal, a fele pénzt az eladóra kell költenem szervizdíjként, és ráadásul még 2060-ig valahogy használnom is kell a roncsot, ha addig élek. Igaz, a pénz másik felének jelentős részét ellophatom. Ja, és a pénzt a gyerekeimtől kaptam.)
Nem mellesleg a lényeg: Putyin egyetlen akcióképes kártyája a migráció (a most nem tárgyalandó cyber hadviselés mellett, amelynek a csúcspontja már a múlté). Watch out. Ahogy Orbáné is az (az ő második frontja Soros). A migrációs dili - amely mögött egy valós probléma húzódik, de az urak nem ennek megoldásában, hanem a szításában érdekeltek - az egyetlen módja annak, hogy Putyin kivívja az eurázsiai détente-ot és gazdasági mentőövet zsaroljon ki a jövőre az EU-val való együttműködésen keresztül. Ezért készülhetünk, hogy ezzel egyeztetett módon élni fognak a közeljövőben is. Orbánnak azért sincs világos EU-stratégiája (valójában sem a kiválásunkat, sem a bennmaradásunkat nem dönthette még el), mert egyrészt az övé nagyban függ Putyinétól, és Putyin egyelőre reménykedik a Berlinnel való kiegyezésben, másrészt nincs megoldása az ország finanszírozására. Valójában minden a Merkel-Putyin játékon dől el, illetve a németek energiapolitikáján. Az is kétségtelen, hogy Oroszországot nem lehet csak úgy kinn hagyni a hidegben, ehhez túl nagy és túl közel van: a kémnek be kell jönnie a hidegről, hogy aztán valószínűleg lelépjen. Orbán sorsa is ebben a játékban fog eldőlni (mármint ha meg tudja őrizni a belpolitikai hegemóniáját, és ő mindent meg is tesz ezért), de furcsamód az a tény, hogy a Paks-építkezés elindul, éppen Orbán hasznosságát csökkenti Putyin szemében (talán ezért is húzta az előbbi a kezdést), ettől kezdve az orosz kapcsolat jóval erősebb két személy közös érdekeinél.
Itt óhatatlanul a spekuláció talajára tévedtem, de a migráció ettől még biztosan megmarad a két autokrata első számú politikai eszközének Európa és a saját jövőjük összefüggéseiben.
