A házelnök szerint még négy év kormányzással a Fidesz visszavonhatatlanná teheti a művét. Ez egy régebbi nyilatkozat, de minden nappal sürgetőbben vetődik fel a kérdés, hogy vajon mi is lesz visszavonhatatlan. Megy a kultúrharc Magyarországon, de a harc semmiféle új kulturális értéket nem látszik kitermelni se a szorosan vett artefactumok terén, se tágabban értelmezve, politikában, mentalitásban, gazdaságban.
Bőszen megy a balosok alázása a jobbos sajtóban és kommentfelületeken, de egyéb eredményét ennek, mint a hatalom megerősítése, nem nagyon látni. Mi az a híres jobboldali, "konzervatív", "nemzeti", reakciós értékrend, aminek visszavonhatatlan beverése kibontakozóban van itt? Mit tud ez a kormányzat, ami produktív új iránynak nevezhető? Mi származik a globalizáció, a liberalizmus, Európa stb. eszelős kritikájából -- miközben a temperált bírálatnak persze helye van? Miért találom ennyire szomorúan viccesnek, amilyen színvonalon a reakciós propaganda a Mandinertől a Demokratáig, a Magyar Időktől a 888-ig működik? Eltérő vérmérséklettel, de ugyanazzal az ürességgel. Konkrétan tehát mi az az új világrend, amelytől jobb lesz nekünk? Makro-, mezo- és mikroszinten, ha már.
Hát nincs ilyen természetesen. A white supremacist őrület Kárpát-medencei fiókintézményei nemhogy színvonalat, de koherenciát sem képviselnek a színvonaltalanság körül. Ahogy a poszt-bolsi rendszerkritika csak agonizálni képes a küszöbön, úgy a reakciós elme is hetet-havat összehord, de részint a szellemtelensége, részint az ízléstelensége, részint az erkölcstelensége miatt semmi maradandóra nem képes -- hiszen az agresszió az idővel elszáll. Mire képes a reakciós gazdaságtan? Mit tud a reakciós képzőművészet? Mit tud a reakciós szociolőgia? Ezek a -- mellesleg -- üres halmazok. Mi az az erkölcs, amelynek a kapitalisták kapzsiságát meg kell fékeznie? Hogyan teremt ez társadalmi rendet és gazdasági rendszert? Mi a helye a kereszténységnek ebben az egészben? És mit értsünk e kereszténység alatt? Mi ez az egész tohuvabohu azon túl, hogy néhány zavart elme gondolkodni kezdett?
Ha az embernek nem lenne túl sok baja az országunkkal, elég lenne választani a legyintés és a félmosoly között. De így csak azt tudom mondani: a reakciós hatalomféltésben részt vehet bárki, aki nem szégyell. A kialakult színvonal nivellálni fog közöttük.