1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2016.12.26. 10:05 HaFr

A szabadság újragondolásának éve

Megroppant az elkötelezettség a szabadság bástyáinak számító nyugati társadalmakban a felvilágosodás és a liberalizmus eszményei iránt. Régóta nem érte olyan kihívás a nyugati politikai kultúrát, mint 2016-ban, és ez várhatóan csak erősödni fog a következő évben. Van-e okunk aggodalomra, vagy csak egy jobb, sikeresebb kor hajnalán vagyunk?

Én hajlok az utóbbira. A szabadság liberális gyakorlata már sokkal korábban tarthatatlanná vált. Utólag könnyű bölcsnek lenni, nem is állítom, hogy két éve már vártam volna a mai fejleményeket, de nem lepnek meg. A "régiek" (az antikvitás és a kereszténység) politikai szabadságfelfogása instrumentális volt: az egyéni szabadságot eszköznek tekintette egyrészt az erényesség (bölcsesség, mértékletesség, bátorság és igazságosság, majd az ezekhez társított hit, remény és szeretet) kifejlesztésére az emberben, másrészt az igazságosság uralomra juttatására a társadalomban. Ebből a koncepcióból aztán fokozatosan kopott ki szabadság alárendelése az erényes életnek, míg végül a "modernek" (kb. a liberalizmus) szabadságfelfogása abban a -- kantianizmussal megtámogatott -- piaci interakciók sugallta modellben kristályosodott ki, hogy mindent szabad, ami másoknak nem árt (John Stuart Mill ún. károkozás elve, harm principle). Ennek megkérdőjelezhetetlensége omlott össze 2016-ban a Nyugaton, hosszabb ideje tartó veszélyeztetettség után, amely fejlemény nyilvánvalóan különbözik a '30-as évek fasiszta kihívásától is, amikor az angolszász liberális demokráciákat elkerülte, tehát nem válhatott általánossá a válság.

A szabadság liberális felfogásának az az elsődleges hibája, hogy az említett vezérelve valós körülmények között eleve értelmezhetetlen: nem lehet pontosan meghatározni, meddig nem okoz, és mettől okoz valaki más(ok)nak kárt. Az utóbbi két évtized semmi mást nem bizonyít, minthogy az emberek egyre érzékenyebbé váltak, összességében legitim módon károkozásnak tekinthető már majdnem minden megszólalás (legalább egy valaki számára), ami elhangzik a nyilvánosságban; nemcsak az alapjogok közötti konfliktusokat nem sikerült soha megnyugtatóan rendezni, de a liberalizmus oda jutott, hogy az értékek pluralitását is csak az emberek csoportjainak egymástól való elzárásával tudja biztosítani, azaz maga szüntette meg a kommunikatív tereket, a nyilvánosságot, és vált egyre karikatúraszerűbbé az általa berendezett társadalom. 

A folyamatnak volt egy másik vetülete is: összetartó valós, életszerű, mély, "thick" értékek híján a liberális társadalmak kohéziós ereje egyre inkább a gazdasági, materiális javakra korlátozódott, ezek viszonylag méltányos eloszlása viszont a 2008-as válság és annak egyrészt a globalizációban, másrészt a válság immorális és igazságtalan, a középrétegeket sorvasztó állami kezelésében fellelhető hibái okán megroggyant. A liberalizmus értékeinek és gazdasági logikájának diszfunkcionalitása alapján elmondható, hogy a "modernek" szabadsága joggal veszített a vonzerejéből, és újragondolásra szorul.

Az újragondolás meggyőződésem szerint a "régiek" instrumentális szabadságfelfogásához visszanyúlva történhet meg, amelyben a szabadság nem önmagában, bármilyen életformára licenciátust adva értékes, hanem az erényesség vagy annak egy alternatív axiológiai (érték-) rendszerének éltetése miatt. A fentebb felsorolt négy antik erény például sokkal pontosabb eligazítást nyújt az emberi életben, mint akár a károkozás elve, akár bármilyen ismert liberális politikai filozófia, amely egyúttal gyakorlati érvényességre is igényt tart. (A keresztény kardinális erények fonalát itt most nem veszem fel.) Az antik erények alapján meg lehet élni bárki "másságát", önkiteljesítését, eltérő értékrendszerét, miközben ezeket erényesen üzemeltetve szolgálja egy jól elrendezett társadalom igazságos működését is. Ami azt illeti, így nagyobb eséllyel teljesül a másnak való károkozás tilalma is. A kérdést persze nem lehet itt lezárni, a visszatérés a kétezer-ötszáz éves hagyományhoz nem mehet a modern fejleményekre való tekintet nélkül, de az alaptézisem, azt hiszem, világos.

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr9512073767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman BircaHang szerk · http://bircahang.org 2016.12.26. 10:21:05

"Megroppant az elkötelezettség a szabadság bástyáinak számító nyugati társadalmakban a felvilágosodás és a liberalizmus eszményei iránt."

Hála Istennek ezért. Ideje volt, az emberiség időben ébredt.

Örülük, hogy te is közeledsz a populizmus felé.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2016.12.26. 10:30:29

@maxval bircaman BircaHang szerk: csak a populizmus nem közeledik felém, mert olyan korrupt és gondolattalan (demagóg)

kristophoros83 2016.12.26. 11:38:51

Nagyon jó a felvetés, és ezt a témát nem lehet túlbeszélni. Mert sajnos az utóbbi évek "liberálisai" két dolgot értek el: szitokszóvá tették a liberalizmust és a szabadságot. Újra elő kéne vegyem a régen olvasott szövegeket, de nekem úgy tűnik, hogy a modern szabadságfelfogás mögötti meta-állítás az, hogy minden ember felelősen gondolkodó, egyenlő, autonóm személy, akinek mint ilyennek, joga van a teljes szabadsághoz, és ebben a jogban őt korlátozni nem lehet. És ennek a meta-állításnak az üzenete le is szivárgott a hétköznapokba, ahol az emberek azt hiszik, hogy bizonyos dolgokhoz joguk van, csak azért mert ők léteznek. A polgárjogi mozgalmak a jogokat kikövetelték maguknak. Ugyanakkor sajnos az a helyzet, hogy az emberek nem egyenlőek. Az emberek nem felelős, józan, autonóm személyek, akik jó döntéseket hoznak, hanem vannak köztük ilyenek is olyanok is. Van aki hihetetlen teljesítményre képes, és van akinek az összes tehetsége annyi, hogy a 10. sör után is haza tud menni a kocsmából. És ez a két ember nem egyenlő, márpedig a mai világ szerint igen, és egyes szélsőbalos elképzelések szerint az is igazságtalan, hogy az egyik többet keres mint a másik. (Új őrület az alapjövedelem, ami mögött a látens álltás az, hogy nehogy már meg kelljen érdemelnem a pénzt amiből élek, nincs más dolgom mint kihisztiznem magamnak). Én azt hiszem, hogy el kelle mozdulnunk egy olyan irányba, ahol a szabadság nem alanyi jog, hanem lehetőség, aminek a kivívására mindenkinek joga van, de érdem és nem hiszti eredménye. Ja boldog karácsonyt!

digipenna · http://digipenna.blog.hu/ 2016.12.26. 12:48:06

A szabadság mára GDP arányossá vált. Egyszerű, hatalmi érdekérvényesítő eszköze a gazdaságilag erősebbeknek. Az EU fejlődése a legszebb példa a szabadság (szó, fogalom) értékvesztésére. Talán a bővítéssel kezdődött. Miután a tizenkettek kimerítették a növekedés lehetőségeit a (gazdasági) szabadság egy formáját a szabad árumozgást fogadtatták el a belépőkel. (Valahogy, valamiért nem az történt, hogy a Škoda vásárolta föl az Audit, meg az a lehetőség sem nyílt meg, hogy magyar liszt-, cukorgyárak tulajdonolták volna el tizenkettek (ilyen) termelő- földolgozókapacitásait.) Persze, lehet mondani szabadon döntöttek, ami azért több, mint cinizmus, több, mint hazugság.

Miután az újonnan csatlakozóknál átvették, lerombolták az addigi -tök mindegy milyen - megélhetés alapjait, nagyvonalúan a személyek szabad munkavállalásának szabadságát is bevezették, nagyon vigyázva, ne szenvedjenek érdeksérelmeket. A lerombolt, átvett termelő- szolgáltató- földolgozókapacitásokkal előkészítették a talajt az olcsó, képzett munkaerő átszivattyúzásához, ami mára városokat, országrészeket üresít ki, és a legeldugottabb településekben is érezteti hatását, (nem csak nálunk) mert a képzett, a vállalkozni kész erőtől fosztották meg az adott helyeket.

Persze nyertesek is vannak, de szinte kizárólag az ős-tizenkettek között (a legnagyobb vesztes brexitelt) 2014-es EU-választási részvétel a legárulkodóbb. Cseh Köztársaság 18,2%. Belgium 89,64%. www.europarl.europa.eu/elections2014-results/hu/election-results-2014.html Értető, ha tudjuk, Brüsszel, a több tízezer legjobban fizetett EU hivatalnok munka és ideiglenes élőhelye. Ott, olyan szakmák űzői, mint a „vörös-szőnyeg-söprögetők” is elmentek szavazni, akik a nagy jövés-menés ellenére sem szakadnak meg a munkában, mert amikor Brüsszelből a hivatalnoksereg átvonul Strasbourgba kipihenhetik magukat.

Számunkra, magyarok számára, a kerítésépítés a választóvonal a szabadság megítélésében, hiszen akkor tudatosult bennünk, hogy az export- és migránsbefogadó világbajnok, meg a kerítésépítő szabadsága ég és föld. A legelkeserítőbb ebben az, az ős-tizenkettek egyike se vette a fáradságot, hogy megkérdezze: Magyarok, há' mé' csináljátok ezt?

De a legszomorúbb, a legkétségbeejtőbb, hogy az EU fölzárkóztatási pénzekkel a munkavállalási (jogokat) lehetőségeket tömegesen elvesztő országok vezetői ebben partnerek. Egyenes az út innen az erőre kapó (szélső)jobboldali pártok erősödőséhez. Egyenes az út innen a helyi, szóhoz nem engedett pártok, csoportosulások megerősödése azáltal, hogy elfogadják annak anyagi támogatását, kinek nem az az elsődleges érdeke, hogy a szabadság (szó, fogalom) visszanyerje eredeti értelmét, hanem, hogy így vágjon vissza azoknak, akit őt embargóval sújtják.

A kör be is zárult. Egy önző, saját (politikai) akaratát a(z EU) „társakra” erőltető (személy) tökéletes kudarca ez. Történelemkönyvekbe kerülő események jönnek. A szabadság (elvesztése) csak egy a sok ma még előre nem látható dolgok között.

(Szebb évet mindannyiunknak. Nekik is!)

Khonsu 2016.12.26. 14:44:44

Így lesz egyszerre nagyon ősi és nagyon modern ami jön.
Már nem kell sokáig várnunk.

BiG74 Bodri 2016.12.26. 16:51:13

Nem értek hozzá, de nekem úgy tűnik, hogy a liberalizmus a körülményeknek köszönhetően jött létre az említett alapokon. Nem működik önmagában, mert sokkal bonyolultabb, mintsem, hogy egy (ne ártson másnak) szabállyal leírható legyen. A liberalizmus nem hiszem, hogy tagadná, vagy elvetné az antik értékeket. A baj, az említett kiüresedés, melyet szimplán azok az emberek hoztak létre akik sem az alapokkal, sem magával a liberalizmussal nincsenek tisztában. Innentől számomra jön az, hogy lehet felelősségteljesebb az az ember, aki 10 sör után csendben hazamegy, és elpihen, és maximum a kocsmában tolja a politikai igét, mint az, aki becsvágytól vezérelve, de sörös társa szellemi szinvonalán, már hangsúlyos politikai tényezőként jelenik meg.
A liberalizmus jelenleg horgonytalan, a szélben lebegő valami, hogy visszakapja-e alapjait, vagy hagyjuk elveszni, az azokon múlik, akik tartalommal kívánják alátámasztani, megőrizni a liberalizmus értékeit.

BiG74 Bodri 2016.12.26. 17:38:58

@HaFr:
Jah, egy csomó betű!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket !

zipe moha 2016.12.26. 19:29:22

..nagyon szép...nagyon szép....mindössze hiányolom a tülekedést az új, komplex a jövőt megalapozó filozófia megteremtésének kezdeti szakaszában...főként az arra képes, alkalmas szellemek kötelezettség mulasztása domborodok ki látványosan, beszél a pajzsként hordozott hitvány ( üres tartalom nélküli..) elvek és a gyarló hétköznapi gyakorlatok közötti kibékíthetetlen ellentmondások emlékoszlopaként magasba emelkedő torzójáról( fogalmazzunk elegánsan, él nélkül..)...persze utólag mindenki "partizán " lesz: " megmondtam.. magam is előre láttam"....
túl sok a kockázatot tudatosan / öntudatlanul másra hárító követő..kevés pedig az élen járó....már megint elit műhelyeknek kell kiagyalni egy újabb kamut a tömegek és az értelmiség ismételt felsorakoztatására...mert ha az elit műhelyek nem dolgoznak...a többi a jövő menetével kapcsolatban semmi értékes önnálló kicsiszolásra nem alkalmas.." csapj be kérlek megint ...csak szép legyen"...meglesz..:))

bádogos 2016.12.26. 19:46:15

"A szabadság liberális felfogásának az az elsődleges hibája, hogy az említett vezérelve valós körülmények között eleve értelmezhetetlen: nem lehet pontosan meghatározni, meddig nem okoz, és mettől okoz valaki más(ok)nak kárt."

Persze, ez a bizonytalanság létezik. És miből gondolod, hogy az erényesség, bölcsesség, igazságosság pontosabban definiálható, pláne, ez a definíció a tömegekkel elfogadtatható ?

zipe moha 2016.12.26. 20:06:15

@bádogos:.."És miből gondolod, hogy az erényesség, bölcsesség, igazságosság pontosabban definiálható, pláne, ez a definíció a tömegekkel elfogadtatható ? "....

s hogy az "elfogadtatni akarók "akár a saját tartalmi definíciójukat egy percre is magukra nézve kötelezően alkalmaznák ...magukra???...hagyjuk a tömeget..az elvek nem a tömegeken törnek meg..hanem a tömegekkel elfogadtatni akarók elv nélküliségén...

kiir 2016.12.27. 00:13:59

@digipenna:

"2014-es EU-választási részvétel a legárulkodóbb. Cseh Köztársaság 18,2%. Belgium 89,64%. www.europarl.europa.eu/elections2014-results/hu/election-results-2014.html Értető, ha tudjuk, Brüsszel, a több tízezer legjobban fizetett EU hivatalnok munka és ideiglenes élőhelye."

Egy ici-picit azért az is hozzátesz a megértéshez, ha tudod, hogy Belgiumban kötelező szavazni. Én persze megértem, ha ettől a ténytől eltekintesz a nagyívű gondolatmenet kedvéért.

nevetőharmadik 2016.12.27. 17:20:26

"A szabadság liberális felfogásának az az elsődleges hibája, hogy az említett vezérelve valós körülmények között eleve értelmezhetetlen: nem lehet pontosan meghatározni, meddig nem okoz, és mettől okoz valaki más(ok)nak kárt."

Ez aztán a vadliberális hozzáállás! "Ki mondja,meg, hogy...?"

Viccelek, és mégsem. Feltételezem, hogy végül mindenféle ideológia vagy gyakorlat (ahogy te nevezni szoktad) beleütközik abba a kérdésbe, hogy egy tetszőleges értékrend kikényszeríthető-e, és ha igen, ennek a kikényszerítésnek mi a határa. A te konzervativizmusod a benyomásom szerint nem tehet ilyet, vagy önellentmondásba kerül - ebben az értelemben (módszertani értelemben?) színtiszta liberális vagy, még ha a posztban egy nagyon is konkrét értékrend mellett kampányolsz.

Az más kérdés, hogy manapság a "liberális" címke egy kisajátított fügefalevél a progresszivista baloldal ideológiáján, de ők az előző bekezdés értelmében nem liberálisok, hiszen a feltett kérdésre a válaszuk az, hogy "sőt!". Azaz vegytiszta antiliberális autoriterek, habitusukban semmiben sem különböznek a fasisztoid, államelvű, korporativista illiberálisoktól.

Az ideális "szabad" társadalom kulcsa szerintem az ütközések elkerülésére való törekvésnek és az elkerülhetetlen súrlódások elviselése képességének dinamikus egyensúlya. Az egyensúly fogalma pedig nem mondja meg, hogy pontosan mekkorának kell lennie a két oldalnak. Sajnos az emberi természet láthatóan irtózik az ilyesfajta bizonytalanságtól, és természetéből fakadóan szabályozni meg kodifikálni próbál, és azon fog menni a harc, hogy "ki mondja meg". Ez a "kultúrkampf" szerintem elkerülhetetlen.

zipe moha 2016.12.28. 09:21:37

...gondoljuk hát újra a szabadságot...van rá még egy évünk..:)

a szabadság minden korban annál teljesebb,korlátokat (korlátoltságokat)átlépő minél magasabb fokot bírtokol, foglal el az egyén a társadalmi hiarerhia-piramison..ha valaki azt gondolta volna, hogy a 20.század eszmerendszerei.. BÁRMELYIK...újdonságot hozott volna e tekintetben...annak aktuális ékes cáfolatát , a "klassszikus szellemi áramlatok" egyik utolsó "forrásának" épp a "liberalizmusnak " elvérzését figyelheti meg a hétköznapi paraxis oltárán...a "kommunizmus", a "fasizmus", a "konzervatizmus" ect után ez is sorra került...s mind a praxis miatt....s még csak nem is a tömegek miatt lett lekeverve egyik sem, hanem az üzemeltető elit élte fel az elvek tartalmi töltetét, mely miatt a korszakos váltás kényszer, annak minden hozadékával.....a kényszer minden korban az elitet kényszeríti, a tömeg s azon belül az értelmiség csak rossz értelemben vett ( elvtelen, gyáva, opportunista..ect)alkalmazkodásra képes, mint ahogy azt jól mutatja a tengernyi meddő polemizálás melynek hozadéka nincs, a jövő irányára hatása jelentéktelen.... a "nemzet eszmében " még azért van némi manipulációs játéktér...de ebben is csak azért mert rövid az egyéni emlékezet ,erős a bármi áron való követői attitüd s a generációs emlékezet megosztás pedig szinte zérus...

a piramison élvezhető, elérhető szabadság-fok bármilyen elvvel történő, manipulatív kitakarása lehetetlenné teszi az emberi társdalom organikus fejlődést...elodázza azt a korszakos minőségi ugrást, ami az alárendelés helyett a mellérendelésből fakad...

a legnagyobb szabadságot ma a multinacionális tőke tulajdon jelenti ...ez a kör zárt kör...jelentkezőket, már csak a politikai platformjaira ( szinészek) és a kulturális hitelesítői közé ( libacombért hazudozók)"várnak"...

mint minden korban amióta hierarchia piramisba szerveződnek a társadalmak, a hatalom birtoklása maga az abszolut materiális!! szabadság...így ennek birtoklásáért folyamatos a másokat elpusztító törekvés...holott..

ha a hatalom nem előjogok, krőzusi matériák keletkeztetője, hanem SZOLGÁLAT, FUNKCIÓ,FELELŐSSÉG....akkor valószínűleg nem egomán attitűdöt végletekig felerősítő emberek és azok falkái választódnának ki újra -és újra a tömegből a masszából ahová ők is tartoznak...hogy ismételt pusztulásba rántsák a bennük bízókat...

a tömeg képtelen, pontosabban a tömeget alkotó, millió szándékot és színvonalt képviselő ember..az általános közoktatás ellenére, az egyetemek az emberi legfelsőbb tudások könnyű elérhetősége ellenére, a globális hírekhez való könnyű hozzájutás ellenére.. a közegét formálni a jövő menetével kapcsolatba elvárásokat megfogalmazni, azokhoz végrehajtókat választani...kisöprűzni azokat akik más irányba..a koronként aktuális szakadékba...vezetik..
így mint mindig ajánlatra vár..azt meg tudjuk, hogy az ajánlattevő szerkesztett piramisával kapcsolatos minden korban...tehát szumma , milyen újdonság érkezhet így mindösszesen??....a csomagolás lehet "új"
tehát a tömeg ergó szumma új csomagolásra vár...

pedig a paradoxont fel kell oldani,mert kényszer.. ugyan is jelenlegi technológiai fejlettség egy több ezer éves társadalmi struktúrával ütközik...a kabát fejlett...a viselője degenerált..nem tud megmaradni...vagy a kabát...vagy a viselője..tessék választani..mert választani muszály

a történelmi paradoxon a faj fe

zipe moha 2016.12.28. 09:31:04

@zipe moha:

a történelmi paradoxon feloldása a faj fenn maradását lehetővé tevő szűk ösvény...eddig nem volt birtokában a hiarehia csúcsán lévő ember a minden embert elpusztítani képes erőnek...csak részlegesen tudta embertársait hadisírokba űzni s csak részben tudta kiüríteni az országot...mára ez már nem így van..
szóval béndek szerint a szabadság átgondolásának éve következik...hát, hajrá

Khonsu 2016.12.28. 21:36:27

@zipe moha:

Talán mát rég készen áll amit vársz (?), és hamarabb jöhet mint gondolnád...