Nyilvánvaló, hogy a magyar társadalmi közeg és a meglehetősen befelé forduló, etnicista magyar kultúra nem támogatja a nagymértékű bevándorlást, és én sem helyeselnék ilyet ilyen körülmények között. Nem helyeselném azért sem, mert a nyugat-európai tapasztalatokból látszik, hogy Európában nincs megfelelő elképzelés a bevándorlók integrációjának elveiről és platformjairól, nincs legjobb gyakorlat a bevándorlók nyomon követésére, és a bevándorlás hatásmechanizmusának szoros visszaellenőrzésére, tehát az egész folyamat meglehetősen ész nélkül zajlik. Röviden: nincs bevándorlási stratégia, feltehetően, mert nincsenek társadalmi stratégiák sem. És már ott is vagyunk Európa önképének válságánál.
Ám Magyarország még nincs lekésve semmiről, mert egyelőre nem célország, tehát el lehetne gondolkodni azon, hogy az egyébként szintén elöregedő, saját kulturális konfliktusaiba merevedett, a politika áldozatává vált, versenyképtelen társadalmunknak nem tenne-e jót a tudatos bevándoroltatás -- hogy ilyen rondán fejezzem ki magam. Az előzetesen kiadott szempontok alapján, a határokon történő kikérdezésen, ideiglenes engedélyek kiadásán és folyamatos meghosszabbításán (gyakorlatilag idegenrendészeti eszközökkel támogatott nyomonkövetésen) és egy párhuzamosan honosítási-beillesztési stratégián alapuló bevándoroltatási stratégia, amelynek kulturális és társadalmi hatásait folyamatosan értékelnénk, akár jót is tenne az országnak.
De ennek a bevándoroltatásnak nem csak a bezárkózó, idegenellenes kultúra a gátja (ezen éppen lehetne szívós politikai munkával javítani), de legalább annyira a nemzetgazdaság gyengesége, a vállalkozásellenes környezet, az általános ambícióhiány, a társadalmi mobilitás gyengesége, a bürokrácia -- egyszóval az értékteremtést tőlük függetlenül visszafogó környezet és intézményrendszer. A bevándorlók egy ilyenben nehezen tudnának mit kezdeni magukkal, nehezen tudnák bebizonyítani, hogy képesek megszolgálni a bizalmat, és nehezen tudnának adófizető polgárokká válni.
Hogy mi egy ilyen környezetre büszkék vagyunk -- az a mi nyomorunk. Ezzel ellenkező törekvésünk lehetne olyan társadalmi környezet kialakítása, amelyben a bevándorlók is megtalálhatnák a számításukat. Ez ugyanis egyet jelentene azzal, hogy a magyaroknak is jobb lenne.
Az utolsó 100 komment: