1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

Polgári konzervatív blog

2013.05.06. 12:35 HaFr

165 éves magyar dúlás

A magyar állam mára nyilvánvalóan maga alá temette a társadalmat, amelynek egyébként a megbízásából működik, amelynek egyébként az eszköze. A rendszerváltás utáni állam egy viszonylag rövid folyamat eredményeként a 2000-es évtized elejétől vált rapid módon átláthatatlanná a megbízói számára, ami annál is könnyebben ment, hogy a társadalom sose tanulta meg igazán e megbízói viszony lényegét: hogy nem csak ellenőrizheti és korlátozhatja az államát, de szigorúan véve meg is szüntethetné, ha úgy akarná.
Ezzel szemben a centralizált állam ma meghatározza a közbeszédet, az állampolgárok (sic!) politikai hiteit és ellentéteit, diktálja a jórészt általa kreált problémákra adott válaszlehetőségeket, jutalmazza és bünteti a alattvalóit, minősíti az erkölcsi életüket, miegymás.

Az állam átláthatatlansága és túlterjeszkedése az ellenőrizhetőség és a hatékonyság csorbulását is automatikusan maga után vonta. A sovány adófizetői (a.m. finanszírozói) morálon, úgy látszik, nem sikerült felépíteni a civilitás megbízói morálját, aminek az lett a következménye, hogy se az adóként befolyó társadalmi terméknek az adózók felé történő újraosztása, sem az államháztartás finanszírozása nem vált megnyugtatóan átláthatóvá.

2010 óta azonban új tendenciának lehetünk szemtanúi: az állami akarat- és hatalomkoncentráció nem állt meg a társadalom feltartóztatásánál, hanem egyenesen támadásba lendült a társadalommal szemben. (Jaj, de halálosan unalmas! A fékek és ellensúlyok addig még létező rendszerét a többségi demokrácia jelszavával lebontották, a parlamentet az ellenzék jogosítványait megkerülő törvénygyárrá degradálták, az alkotmányosságot jelentősen korlátozták egy alaptörvénynek nevezett diszfunkcionális jogi műtárgy elfogadásával és az Alkotmánybíróság jogköreinek jelentős csorbításával, a jogbiztonságot az alapjogokat is érintő, vagy visszamenőleges hatályú, vagy kiszámíthatatlan és folyamatosan változó, vagy éppen címzett jogszabályalkotással aláásták, a vagyonbiztonságot gyakorlatilag eltörölték, erősödött viszont a kliensi privilégiumok rendszere és a közpénzek eltérítése stb.)

A változások eredményeként – amelyek egyik fontos fejezete volt a jelenlegi hatalmi berendezkedés leváltását akadályozó választójogi törvény kodifikálása -- a társadalom eszköztelen maradt. (Nem az ellenzék! A társadalom.) A választójogi törvény logikája összefogásra kényszerít olyan erőket, amelyeknek egymáshoz kevés közük van, ennek következtében a közös programjuk is csak értelmetlen lehet, viszont egymással prímán lejárathatók. Esetleges hatalomra jutásuk után az országot anarchia, döntés- és cselekvésképtelenség fenyegeti, ami megtetézve a – finoman szólva -- rendkívül kompetitív politikai kultúránkkal, előrevetíti a kormányozhatatlanság állapotát.

Összefoglalva, a legfontosabb politikai törésvonal már nem a pártok, hanem a politikai osztály uralmát legalizáló állam és a társadalom között húzódik, és emiatt ez nem is szüntethető meg a politikai pártok versenyében.

Az ország egyetlen – ha szűkös is, de legalább létező – menekülési útvonala egy olyan már elfeledett, politikai-kulturális nemzetkoncepción és nemzetépítésen (rendszerépítésen) át vezet, amelyik egyaránt szemben áll a mai jobboldal által vallott populista-etnicista nemzetképpel, és a baloldali nemzeti koncepciótlansággal, és amelyik utoljára 1848-ban tudta megtermékenyíteni a magyar közgondolkodást. '48 örökségét azért is érdemes egy kicsit megpiszkálni, mert ott akadt el (khm, valójában mielőtt megkezdődhetett volna) a nemzetté válás és a polgárosodás közös programja, hogy utána a máig ható, 165 éves, változó intenzitású agónia során (ami pont egy újabb törökdúlásnak felel meg hosszában és hatásában is) újabb rétegei ülepedjenek le a nemzet lelkében együttműködésre való képtelenségnek, provincializmusnak, bosszúvágynak, intoleranciának, und so weiter. Amiért most itt tartunk, és egy új '48-at legalább szimbolikusan értelme lenne megfontolni.

Uff.

komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr65284304

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: 165 éves magyar dúlás 2013.05.07. 14:52:02

A magyar állam mára nyilvánvalóan maga alá temette a társadalmat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tyreo 2013.05.06. 16:01:05

Nagyjából egyet is értünk. De szerintem 48 után azért volt még pár szép pillanata az országnak. Kezdve a Kiegyezéssel át a Millennium körüli építkezéseken, Budapest megszületése, folytatva 56-tal. Ezekkel mi a helyzet? Főleg a "boldog békeidők" az aminek szerintem még sokat köszönhetünk.

HaFr · http://hafr.blog.hu 2013.05.06. 16:04:16

@Tyreo: Hát, egyrészt belebiggyesztettem a "változó intenzitású" jelzőt az agónia elé, másrészt gondoljuk át, milyen hatással volt a dualizmus a haza és a haladás ügyére! Haladás volt, a haza? Elveszett a Trianon felé vezető úton. A problémahalmaz igen-igen komplexxxxx.

toportyánzsóti 2013.05.06. 17:13:14

Az államra bizott adóforintok jól láthatóan negyedrészt ha hasznosulnak ebben a korruptokráciában,Ócsán meg lehet tekinteni!

explanatus 2013.05.06. 18:22:12

Ez a mi rendszerváltásnak hitt rendszerváltásunk nagyon rosszkor jött. Pont olyan időpontban, amikor kezdtünk eszmélni és új utakat keresni. Az egyik nagy hiba, ahogy itt már szó volt róla, az elit oldalakhoz való dörgölődzése. A hol a legjövedelmezőbb hely keresése a mai napig hiteltelenné tette őket. Nem véletlen, hogy a jelenlegi keretek közötti politizálást a szavazóképes lakosság majd fele elveti, a benne résztvevőket meg megveti és minden bajunk okozójának tartja.

Azért a kiegyezés után megkezdődött iskoláztatási programot érdemes lenne, szóhasználatoddal élve, megpiszkálni. Az valami olyan fantasztikus dolog lehetett akkoriban, mint napjainkban az internet. Igen, internet. Ha a rendszerváltáskor ilyen intenzitású blogvilág létezett volna, akkor a „tetszettek volna forradalmat csinálni” szállóige tartalommal töltődött volna meg. Sajnos, későn eszméltünk. Veszett fejsze nyele ez már.

A gond az, hogy olyan centralizációs folyamat kezdődött, ami nem tudni milyen hatékonyságú lesz. Valamennyire érthető ez a centralizációs őrület minden területen, mert ahogy az az önkormányzatok munkájában kicsúcsosodottan megjelent, kevés a hozzáértő ember, ezért elveszünk feladatokat és összpontosítjuk a járási hivatalokban. Akárcsak az oktatás. Habár ezen a területen meg az mutatkozik meg, hogy nincs kiforrott jövőkép. Ez a Klebelsberg nem az a Klebelsberg. Ott, akkor volt cél, itt most ilyet nem látni.

Holott ha bele gondolunk, akkor a decentralizáció lenne az, ami mozgást generálna, mert új helyen új emberek, új ötletekkel állnának elő. Így meg csak lesz egy központilag megszerkesztett kipipálandó előíráshalmaz, és annyi.

Mitzimackó 2013.05.07. 13:22:38

"'48 örökségét azért is érdemes egy kicsit megpiszkálni, mert ott akadt el (khm, valójában mielőtt megkezdődhetett volna) a nemzetté válás és a polgárosodás közös programja..." Mert mindjárt nacionalistává és sovinisztává vált a "nemzet". Onnan gyökerezik a felvidéki és erdélyi gyűlölködés.

egyetmondok 2013.05.07. 14:05:24

Egyszerre kellene tudni (tudnunk?)felkínálni azt az államot a társadalom azon részének,amelyik hajlandó ilyeneken gondolkodni (szerintem többen vannak,mint hinnénk),amely egyszerre kéne, hogy letakarodjon az egyén és a közösségek testéről-lelkéről,de egyszerre kéne tisztelhetővé, ki merem mondani: szerethetővé váljék,mert ilyen állam nélkül meg nincsen nemzeti létezés.
A hogyan itt a kérdés,és valószínű, hogy egyelőre hiányzik az a kreativitás,még a legjobbakból is,amely értelmezhető politikai programmá tudná tenni azt,amit fentebb írtam.
Nagyon is igaz 48 emlegetése,én mindig azokkal értettem egyet,akik 67-ben nem 48 valamiképpeni megvalósulását,hanem a legjobb nemzeti erők valamiképpeni súlyos elfáradását látják. Hát, mintha ez a fáradtság ma, paradox módon,de tombolna. Ez áll ott,ahol azt látni,hogy milyen bágyadt egykedvűséggel teszi a hatalom kezébe mindenét ez a társadalom.

Bicepsz Elek77 2013.05.07. 15:27:08

A meglatas helyes. 1848-ban pont Deak Ferenc tett egy kihelentest, hogy felesleges egyeni kepviseloi inditvanyt tenni, mert majd az illetekes allamtitkarsag elokesziti az adott torvenyt(nem tudom pontosan milyen ugyben).
Ez kb. mint a p.ssion.hu-n mondja a fonok, hogy a jutalekot megtartja maganak. Persze az USA-fele prezidencialis rendszer mas: ott mukodik a fekek es ellensulyok rendszere. De ott sokminden mas. pl. a birosagi rendszer is.
Ha az alakit kormanyt, aki tobbsegben van, akkor a kormany uralja a torvenyhozast. "Mondj egy otletet es torvennye teszem!!" Es ez mar 1848 ora van igy, nem 1867 ota!!!! Oreg hiba mas orszagok torvenyeinek a szolgai atvetele, mikozben pl. Magyarorszagon masok a viszonyok . Ez nem lehetne egy ellensulyi rendszerben megvalosithato!!!

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.07. 16:11:38

A cikk alapvetésében és főbb mondanivalójában egyaránt komoly tévedések vannak.

Ahelyett hogy rögtön ezt cáfolnám, inkább pozitív módon Róna Péter nemrég megjelent interjúkötetéből idéznék. Persze nem szó szerint, több oldalas fejtegetést amúgy sem tudnék ideírni.

Lényegében arról van szó, hogy Róna szerint az évszázadok során 1920-ig lehetőség sem volt egy önálló, erős magyar állam kialakulására.
A Habsburgoknak nyilván egy gyenge magyar államiság volt az érdeke, a rendi országgyűléssel amúgy is elég problémájuk volt, kényelmes volt ezt az egyre archaisztikusabb berendezkedést meghagyni, mint a modern államiság elemeit kifejleszteni.

A Horthy-rendszer is e tekintetben inkább reakciós (-> a 'status quo ante' híve) volt, a feudális, úri rendszert örökítette tovább, aminek egyik legjobb példája a földreform elmaradása, a nagy latifundiumok egyben hagyása volt.

A magyar történelemben az erős államiság 'modern értelemben' paradox módon a kommunistákhoz köthető, ami azért is tekinthető nagy bajnak, mert alkalmasnak bizonyult, hogy az államiság eszméjét teljesen lejárassa.

A nyugati államok - Franciaország, Németország, Anglia - mind-mind nagyon erős államisággal rendelkeztek már többszáz éve, náluk sikeresen zajlott le a feudalizmusból a nemzetállami létbe való átmenet. Nálunk ez csak félig-meddig sikerült: a nemzetállami létből csak a modern értelemben vett nemzeti érzés jött át, az állami lét nem.

többé-kevésbe ezek tehát Róna Péter gondolatai, amelyek a tüzetesen megvizsgálva igaznak bizonyulnak.

A szerző ezt a vonulatot teljesen figyelmen kívül hagyva rögtön a klasszikus libertárius (szélső-individualista, államfölszámoló, jobboldali-liberális) toposz elemeit vonultatja föl, 'zsarnoki állam', amely elnyomja az egyént, Orbán Viktor, aki 'diktatúrát épít', stb. az utóbbi észrevétel még igaz is, de a mostani rendszerben teljesen értelmetlen még a felvetése is, hiszen ami 'civil ellenállás' ezügyben tapasztalható volt, az a 4. módosítás után kicsivel ki is fújt.

Ami '48 'újragondolását' illeti: '48 legnagyobb hibája ránk nézve az volt, hogy míg az összes többi nyugati országban a nemzetállami lét megszületéséhez vezetett, addig nálunk a szabadságharc leverése és a kiegyezés miatt féloldalasan legfeljebb a nemzeti rész tudott megvalósulni, az állami már nem. Nem volt önálló magyar állami külügy, hadügy, pénzügy. Ezek elég tetemes tételek, rögöt látszik rajtuk a magyar állam nyilvánvaló csonkasága. Ez a csonkaság előlegezte meg aztán a trianoni országcsonkítást is, hiszen az önálló külügy hiánya miatt a magyarság ellenségei (pánszlávisták, illyristák, román nacionalisták) szabadon terjeszthették a propagandájukat, a magyar külügy (mivel nem volt ilyen) nem is tudott rájuk válaszolni. ennek révén a propaganda-hazugságok terjedtek el rólunk a nyugati köztudatban, aminek később Versailles-ban lett nagy szerepe az I. Vh után.

Az erős magyar államiság hiányának az őszirózsás forradalom és a tanácskormány létrejöttében is komoly szerepe volt, hiszen a monarchia összeomlás okozta vákuumba törtek be ezek az államalakulatok.

Tehát ha létezik értelmes következtetés, akkor pontosan az ellenkezője a szerző által megfogalmazottnak: pont az erős magyar államiság hiánya vezetett ide, ahol most vagyunk.

A legnyilvánvalóbb bizonyíték: ha az emberek (többségének) fejében egy történelmi alapon kikristályosodott állameszme élne, azzal a történelmileg kiforrott tudással együtt hogy mik egy állam jogosítványai és mik ezek határai, akkor a mostani 4. módosítást nem párszáz, hanem párszázezer ember akadályozta volna meg. Persze egy ilyen környezetben egy Orbánhoz (vagy a szocikhoz) hasonló szélhámos hatalomra sem kerülhetett volna.

'48 legnagyobb tanulsága, hogy a nemzeti érzés mellé egy erős állami lét is szükséges. Ez a sajátos kelet-közép-európai viszonyok miatt mindezidáig nem valósulhatott meg. Most Orbán akarja megvalósítani, de kudarcot fog vele vallani, számos ok miatt, a legnyilvánvalóbb: az uralomhoz népszerűség kell (ami csökkenő tendenciát mutat hosszútávon), a szuronyok hegyén pedig nem lehet kormányozni, arról nem is beszélve hogy 45 ezer rendőr már most sem elég a közrend fenntartásához (hadrafogható, bevethető katonaság pedig jelenleg, gyakorlatilag nem létezik).

Orbán rendszerét a legelső nagyobb szélvihar, belföldi vagy nemzetközi válság, el fogja söpörni. Hogy mi lesz ez? Senki sem tudja, viszont a trendek egyértelműek.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2013.05.07. 16:32:51

"szigorúan véve meg is szüntethetné, ha úgy akarná."

Haha.
Ahhoz a rohamrendőröknek is lenne néhány viperacsapása. Az állam - mindig minden állam - védi önmagát, a saját polgáraitól is.

Nem szabad beszopni a minden hatalom a (nem) dolgozó népé alkotmányos kamudumát. A hatalom a hatalmon lévőké.

"a baloldali nemzeti koncepciótlansággal, és amelyik utoljára 1848-ban tudta megtermékenyíteni a magyar közgondolkodást."

Hogy mi? Hogy 1848. a baloldali nemzeti koncepciótlanság eredménye lett volna? Ezt a marhaságot! Kossuth Lajosnál és az 1848-1849-es szabadságharcosoknál kevés nemzetibb magyar volt, van lesz a magyar történelemben.

Egy olyan politikust, aki úgy beszélne mint Kossuth Lajos, ma simán lenáciznának a bal oldaliak. De még talán a jobb oldali labancok is.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2013.05.07. 16:35:27

@Tyreo:

Az eléggé nézőpont kérdése, hogy egy levert, vérbe folytott szabadságharc szép idő-e.

De a Kiegyezés az, ami Trianonhoz vezetett, az ország kollaboráns rétege kiegyezett a magyar hazafiakat lemészároltató véreskezű Franz Joseffel. Ez megint nem valami nagy szépség.

Akitlosz · http://honunk.blog.hu/ 2013.05.07. 16:42:58

@Nemzetstratégia:

Mert mikor volt Magyarországon erős kommunista állam?
Soha.
A Szovjetunió bábállama volt a világháború után, erősen korlátozott mozgástérrel.

Az 1919-es 133 napot pedig megint túlzás erősnek minősíteni, ha az lett volna, akkor nem csak 133 napig tartott volna.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2013.05.07. 17:06:20

@Akitlosz: egy totalitárius állam mindig erős állam, az állampolgár szempontjából. függetlenül attól hogy bábállam vagy önálló állam.

Sosem állítottam sehol hogy a tanácskormány erős állam lett volna, azt állítottam hogy egy hatalmi vákuumba tört be.
Kezdetben a szovjetkormány is gyenge állam volt, persze aztán nagyrészt Trockíjnak köszönhetően kiképezték a vörös hadsereget, amelyet nem kis részben a kulákok (rendszerellenes elemek) ellen is bevetettek.

Tyreo 2013.05.07. 23:16:22

@Akitlosz: Igen, de a kiegyezés alatt felépült Budapest elindult a fejlődés stb.Ugyanakkor valóban elvezetett Trianonhoz is. Nehéz kérdés. Minden estre szerintem abban a korban jó lehetett élni.
süti beállítások módosítása