1000 A MI HAZÁNK

" Míg más parlamentáris országokban a jobboldal általában a józan és megfontolt konzervativizmust, a tradíciókhoz való ragaszkodást tekinti hivatásának – nálunk a magát jobboldalinak nevező kormányzati rendszer ezekkel ellenkező törekvéseket mutat. Alkotmányjogi téren a parlamentarizmus elsorvasztása és látszatparlamentarizmussá süllyesztése ennek az állítólag jobboldali kormánypolitikának egyik fő célja. A vezérkedés, az egy akarat érvényesülésére felépített és minden bírálat elnémításával kialakított nemzeti egység, másrészt gazdasági téren az individualista gazdálkodást mindinkább elfojtó, egy újfajta kollektivizmus felé elhajló, sokszor már a magántulajdonba is belenyúló törekvések: nehézzé teszik egy konzervatív politikus számára, hogy ezzel a jobboldallal azonosítsa magát.” (Gr. Apponyi György, 1935)

Friss topikok

Béndek Péter blogja

2018.01.14. 13:08 HaFr

A baloldali rendszerkritika indiszkrét nyája

Merő emberbarátságból titkos olvasója vagyok Badiounak, Deleuze-nek, Debord-nak, Žižeknek, Bhabhának, TGM-nek, a Pogátsa-portálnak, a fractalontology.wordpress.com-nak, a posztstrukturalizmusnak, a Unabomber Manifestónak és általában az egész balos világfájdalomnak. Látom az Új Egyenlőség c. lapban Sidó Zoltán írását, miszerint egy régebbi olvasmányom szerzője, Mark Fisher éppen egy éve lett öngyilkos, amiről nem tudtam akkor. Sidó magyarázata szerint "mintha ez nála perverz módon az életmű szerves része lenne. Nemcsak azért, mert sokat írt saját nehéz mentális állapotáról, hanem azért is, mert a nyugati kultúrát menthetetlenül stagnáló, steril, a saját közelmúltjára csillapíthatatlan vágyakozással tekintő konzumkultúraként látta, amiben ez a mentális állapot nemcsak hogy magától értetődő dolog, de már-már az egyetlen lehetséges állapot. Munkássága ismeretében a halála kis túlzással nem más, mint egy többé-kevésbé rigorózusan végigvitt érvelés utolsó, tragikus nyomatékosítása."

Eszerint Fisher úgy halt, ahogy élt, ritka integritást teremtve elmélet és gyakorlat között. Ez azonban nem teszi értelmesebbé se az életét, se a halálát. A chef-d'œuvre-je, amely kíméletesen szólva egy vegyesen Jameson- és Deleuze-utánérzés, a kapitalizmus, a technológiai és a popkultúra összefüggéseit annak a jellemzően -- a világhoz képest -- transzcendens humánumnak és szociológiai eszménynek a pozíciójából vizsgálja, amely sosem volt, sosem lesz, és általában félreviszi a "rendszerkritikát", különösen ennek esztétizáló ágát. 

A marxista rendszerkritika adottnak veszi, hogy a kapitalizmus szükségszerű fejlődési fázisa az emberi történelemnek, amivel sokkal többet állít, mint általában a kapitalizmus libertárius, liberális vagy konzervatív apologétái, akik csak a valósága mellé írnak értékelméletet, viszont így nem is esnek abba a hibába, hogy valamiféle dialektikát kelljen cáfolniuk annak érdekében, hogy a liberális demokrácia és a kapitalizmus fukuyamai pozícióját igazolják -- azt mármint, hogy ez a kettős az utolsó fázisa lenne az emberi társadalomfejlődésnek. Fisher azonban épp ezt a realizmust igyekszik cáfolni -- ti. hogy a kapitalizmus "a" valóság, amelyből nincs kiút -- először hevesen, transzcendens perspektívából, majd miután belátja, hogy nincs alternatív társadalomelmélete, nemhogy evolúciós elmélete, rezignáltan (a.m. lemondóan), Vogue-, na jó, Rolling Stones-minőségű életvezetési tanácsokat adva. Legvégül, ahogy megtudhattuk, pontot téve a saját életére is.

Nem akarom hasznavehetetlennek nyilvánítani az egész balos pozíciót, hiszen nyilvánvalóan -- újra és újra -- sokat tesz hozzá az önértelmezésünkhöz, mindössze attól óvok, hogy valaki kellő erkölcsi integritás nélkül nyúljon hozzá. Pl. kifejezetten nem érdemes valamit fatalista módon, a nullára redukálva bírálni úgy, hogy nincs mögötte egy alternatív változási terv, mert abból semmi más nem lesz, mint a pusztulás és/vagy az erőszak narratívái. A konzervatív kapitalizmuskritika a balossal szemben elég világos fogódzókat ad a humánum körüli komplex intézményi rendszer erősítésében -- szemben mindannak felszámolásával, ami csak van. A konzervatív a veszteségeit nem a kapitalizmusnak tudja be, hanem a jó esetben teológiailag is -- de ha nem, hát kellő műveltséggel és értékrenddel -- megfundált humánum elvesztegetésének, ami már jóval korábban megkezdődött, mint a kapitalizmus globalizációja. Az utóbbi képezte rendszer kiegyensúlyozott szemlélete csak egy sűrű, ám adekvát antropológiával érhető el; a legkevésbé sem a többé vagy kevésbé eredeti társadalomtervezéssel. De hogy ez utóbbitól a kommunista kísérletek bukását követően immár a balos rendszerkritika is visszariad, azt jól mutatja egyrészről maga a "rendszerkritika" szó, amely az aspirációk maximumát fejezi ki, másrészről a terméketlen agónia a transzcendencia és a realitás közötti szakadék áthidalhatatlanságán, amelyben aztán érzékenyebb gondolkodók el is veszejtik önmagukat. A rövid véleményem az esztétizáló, franciás-keleti parti rendszerkritikáról mindösszesen -- az előbbi megértő szavaim és a lehetséges kivételek dacára -- ez: hogy abszolúte rendszerkonform megélhetési intellektualizmussal állunk szemben. Nem véletlenül nincs baloldali politika.

187 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://hafr.blog.hu/api/trackback/id/tr113574255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

444 2018.01.16. 14:25:01

@neoteny:
de ugyanígy lehet városi alkotmányosság. helyi társadalmi szerződés egy település polgárai között.

mert egy társasházban is lehet úgy, hogy a francnak legyen biztonsági kamera. sőt hallottam már olyat, hogy egy néni beengedi a hajléktalanokat. hogy hadd aludjanak a lépcsőházban. de a többi lakó azt mondja, néni legfeljebb a saját lakásába engedje be őket. de ne a közös helyiségbe. és úgy egyeztek meg, hogy ha nagyon hideg van, akkor a néni kedvéért a hajléktalanok ott aludhatnak. de volt, aki azt mondta, hogy jelentsék fel a nénit. mert ha az ő gyereke fertőzést kap, akkor mi van. ezt már nem tudja megoldani a társasház. de egy hitközség esetleg meg tudja oldani. de az innentől kezdve egy kommuna sajátos szabályrendszerrel. ez az, amit a filoszemiták nem fogadnak el. mondván, hogy egy nyitott társadalom ilyen nem létezhet. és a zsidókeresztények se fogadják el. mondván, hogy nem falakat kell építeni, hanem hidakat. a nemzeti keresztségben falak és hidak is vannak.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 15:34:24

@444:

"de ugyanígy lehet városi alkotmányosság. helyi társadalmi szerződés egy település polgárai között."

Ez a "helyi társadalmi szerződés" olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 15:50:21

@444:

"egy filoszemita nem fogadja el, hogy egy város ilyenformán nem rendelkezhet a város tulajdonában álló piactér felett."

Először is: ebbe kétszeres tagadást raktál, így megfordult az általad szándékolt jelentés.

Másodszor: ha a piactér a város tulajdonában áll, akkor az a város összes lakójának tulajdonában áll. Ebből pedig az következik, hogy a város minden egyes lakója rendelkezhet a piactér felett: és ha csak egyetlen városi lakó van, aki be akarja engedni az idegen kereskedőket minden vásárnapon mert ő vásárolni akar tőlük, akkor be kell engedni az idegen kereskedőket. Ha nem kell beengedni az idegen kereskedőket minden vásárnapon, akkor a piactér felett nem a város minden lakója rendelkezik: akkor a piactér nem a város minden lakójának tulajdonában van. Vagyis az a "város", amelyikről te beszélsz, a köz valamilyen kisebbségét alkotó tagjait jelenti, akik effektíven rendelkeznek a köztulajdonnal, a piactérrel. A köztulajdon egy speciális érdekcsoport effektív tulajdona.

DrGehaeuse 2018.01.16. 16:04:15

@Bánegressy: Elnézést kérek!
Nem kívántam vitára bocsájtani a listát leközlő oldal minőségét, politikai inkorrektségét - még kevésbé szerettem volna orv-bán szekerét tolni a lista terjesztésével.

Pusztán az a problémám, hogy a legtöbb benne szereplő állítás igazságtartalmának nem tudok utánajárni (idő hiányában), viszont ha esetleg ezt valaki(k) már megtete('k) és ez elérhető a neten (én nem találtam ilyet) és esetleg valaki tud linkelni ilyesmit, az jól jönne.

Azzal is megelégednék, ha lenne egy összefoglaló az orv-bán rendszer fontosabb szemétségeiről (trafiklenyúlás, túlárazott beruházások, devizahitelesek megszivatása piaci árfolyamon történő forintosítással, árfolyamnyereségből származó MNB nyereség közpénzjellegének elveszejtése, letelepedési kötvénymutyi, Kaszinómutyi, ilyesmik) és elkúrásairól (baltásgyilkos kiadása, adósbesorolásunkat bóvliba lökő elszólások, kereskedőházak, Questor ügy stb.).

444 2018.01.16. 16:57:47

@neoteny:
na de a városi alkotmányosság szerint a város közös vagyonáról a választott szenátusa dönt. ahogyan a társasház a közös helyiségekről. ott is lehet véleménykülönbség. a szomszédos házakban egyik néni azt mondja, hogy engedjék be a hajléktalanokat. a másik azt mondja, hogy ne engedjék be, mert ha a gyereke fertőzést kap, akkor mi van. és úgy egyeznek meg, hogy nagy hideg van, akkor beengedik. de van aki azt mondja, hogy inkább jelentsék fel a nénit. mert megsérti a házirendet. mire a többi társasház lakó azt mondja, hogy nem jelentik fel. és ilyenformán kiegyeznek a közösségi normákban. egyénileg valakinek a joga sérül. mert a néni úgy gondolja, hogy hadd aludjanak a közös pincében. a többi azt mondja, hogy ne aludjanak. de a tulajdonuk felett ők rendelkeznek.

a város mindenkié munkacsoport önhatalmúlag eldönti, hogy mi újság a földkerekségen. ők kiokoskodják, hogy a világban transzneműek mellékhelyiség használati jogai sérülnek. és az ő hitük szerint ez nem állhat fent. rendben van. legyen olyan hitközség, egy olyan kommuna ahol transzneműeknek különálló mellékhelyiség áll rendelkezésre. ezt amúgy nem a transzneműek követelik. hanem az ő nevükben a város mindenkié munkacsoport. vagy a helsinki bizottság, amelyik azt mondja, hogy ők értelmezik a helsinki záróokmányt és érvényre juttatják. helsinki kormány dolgozza ki, hogy az alapokmányhoz csatlakozó önkormányzatok milyen módon juttatják érvényre a szerződésben foglaltakat. nincs nincs egy kiválasztott nép. hanem választott képviselők vannak. a filoszemiták azt mondják, hogy ezt ők védik meg. szegény kis nem-magyarok jogait. orbán azt, hogy ő a magyarok jogait védi meg. melyik legyen.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 18:10:16

@444:

"na de a városi alkotmányosság szerint a város közös vagyonáról a választott szenátusa dönt."

Vagyis az a "város", amelyikről te beszélsz, a köz valamilyen kisebbségét alkotó tagjait jelenti, akik effektíven rendelkeznek a köztulajdonnal, a piactérrel. A köztulajdon egy speciális érdekcsoport effektív tulajdona.

Bánegressy 2018.01.16. 18:12:00

@DrGehaeuse:
na látod! máris van egy jó kis listád és ezek még csak címszavak. az ördög a részletekben lakik :D

tibor84 2018.01.16. 18:12:03

A konzervatív kapitalizmuskritikáról hol lehet magyarul olvasni?

Bánegressy 2018.01.16. 18:22:00

@DrGehaeuse:
beguglizod a hvg-t, vagy a direkt36. hu-t, átlátszót, stb és ott a lap keresőjébe beírod ezeket a címszavakat: manyup lenyúlás, mol-ina vásárlás, questor, met, vajna kaszinók, azeri baltás gyilkos, tao stb., stb.(mert csak fejből is rengeteg ilyen eszedbe jut) és özönlenek a csatlakozó cikk címek.
ezután még gondos kiválasztás után meg loehet nézni a hozzászólásokat, mert gondos kommerek szeretnek ilyen listákat összeállítani. sőt! én a mandineren is bukkantam ellen-fideszesek ilyen listáira.

444 2018.01.16. 18:37:01

@neoteny:
ahogyan a társasházban. ott is lehet szavazni a hajléktalanokról. beengedjék a közös helyiségbe, vagy ne engedjék be.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 18:41:05

@444:

"ahogyan a társasházban."

"egy társasháznak van egy alapító szerződése."

444 2018.01.16. 18:51:39

@neoteny:
debrecennek is van helyi alkotmányossága. erről 1552 óta a választott tanács dönt.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 19:00:19

@444:

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 19:32:31

@neoteny:
a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg.

az egri vár ostrománál hegedűs azt gondolta, hogy ali basa és ahmed nagyvezír seregei hadd menjenek már be a várba. ott csak gazdagítanák a kultúrát. de előzetesen úgy egyeztek meg, hogy aki feladja a várat azt felakasztják. és akinek nem tetszett az elmenekülhetett eger várából. de a szociálliberális szegény kis hegedűsnek a joga sérült. mert ő azt akarta, hogy hadd menjenek már be ali basa és ahmed nagyvezír seregei. a népnemzeti fasiszta dobó istván kivégeztette.

Janossz 2018.01.16. 19:35:49

@444: Na, még egy társasház-demokrata!!
Vagy az is te voltál, kis huncut?

444 2018.01.16. 19:40:19

@Janossz:
meséld már el, hogy egy településnek mégis hogyan kellene működnie a valóságban. nem az űrben. hanem a földön.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 19:42:57

@444:

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

Janossz 2018.01.16. 19:52:26

@444: Röstellem, de a társadalommérnöki kurzust kihagytam a népfőiskolával egyetemben.

444 2018.01.16. 20:00:15

@Janossz:
na de most legyen jogrend, vagy ne legyen jogrend.

444 2018.01.16. 20:06:38

@neoteny:
a határozatokban konszenzusra törekednek. és ha valakinek nem tetszik, akkor elmehet a városból. és beköltözhet a városba. mondjuk a tanács úgy határozott, hogy a bor, és a sörmérés joga a várost illeti meg. és annak a hasznából fizeti meg a szenátust. tehát ha valaki borral kereskedett, akkor azt kénytelen volt a városnak eladni. azt lényegében csak nagykereskedelmi áron tudta értékesíteni. de mondjuk szováton, amelyik a város külső jobbágyfalva volt már nem volt ilyen korlát. tehát aki olcsó bort akart az mehetett oda. aki megfizette a kommunitás csapszékét az élvezte a városi magisztrátus előnyeit és hátrányait. erre lehet mondani, hogy korlátozták a piacot. mindenhol szabályozták. a nyugat csak a gyarmati területeken akart szabályozatlanságot. azért, hogy szabadon lehessen rabolni.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 20:11:27

@444:

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

Janossz 2018.01.16. 20:17:08

@444: Neked valami kibucot kéne összehoznod Fehérgyarmaton.
Se Penny, se Heineken, gondold meg!

Egyébként nem tartod furcsának, hogy az elöljáróságot németül és angolul is Tanácsház-nak hívják?
Tehát ahol a helyiek választott képviselői megtanácskozzák a helyi ügyeket. Demokratikusan hangzik.
Magyarul meg: Polgármesteri Hivatal. Jó, mi?

444 2018.01.16. 20:29:11

@Janossz:
a kérdés az, hogy a jogot kívülről diktálják vagy sem. fehérgyarmaton a penny market igazgatótanácsa diktál, vagy a fehérgyarmataiak.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 20:30:33

@444:

"mondjuk a tanács úgy határozott, hogy a bor, és a sörmérés joga a várost illeti meg. és annak a hasznából fizeti meg a szenátust."

És a szenátus verőlegényeit, a pandúrokat. Akik fültövön csapdosták azt a bor- vagy sörtermelőt, aki maga mérte ki a nedűket. Ez a nagyszerű az államhatalomban: az (nettó) adófizetőkkel fizetteti meg a felettük uralkodás költségeit -- és még el is magyarázza, hogy ezt az ő érdekükben teszi.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 20:35:46

@444:

"a kérdés az, hogy a jogot kívülről diktálják vagy sem."

Mindaddig, amíg megengedik, hogy a törvényt eltérítsék az igazi céljától — hogy az tulajdont sértsen ahelyett, hogy megvédené azt — mindenki részt akar majd venni a törvényhozásban, vagy azért, hogy megvédjék magukat a rablástól, vagy azért, hogy felhasználják azt a rabláshoz. A politikai kérdések mindig hátrányosan megkülönböztetőek, dominánsak és mindent felemésztőek lesznek. Harcok fognak folyni a Törvényhozás Palotája előtt, és a benti küzdelem sem lesz kevésbé elszánt.

-- Frédéric Bastiat: "A Jog"

444 2018.01.16. 20:37:33

@Janossz:
a polgármesteri hivatal a bürgermeister büro tükörfordítása.

Janossz 2018.01.16. 20:42:33

@444: Érdekes, keresztül-kasul az van kiírva, jó nagybetűkkel: RATHAUS. Hány képet óhajtasz róla?
Az minek a tükörfordítása??:-)

Janossz 2018.01.16. 20:44:15

@444: "fehérgyarmaton a penny market igazgatótanácsa diktál,"
Mit is?

Janossz 2018.01.16. 20:48:00

@444: www.google.hu/search?q=rathaus&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwiB7YG7n93YAhXGbZoKHQXfAFQQsAQIPw&biw=1024&bih=668
Na, nézegesd reggelig!
Aztán próbáld a te verziódat!:-)
Rathausra csak ennyi jött.:-)
Jó éjt, troll!

444 2018.01.16. 20:50:46

@neoteny:
egy ponton azt mondták, hogy a kommunitásnak legyenek kizárólagos csapszékei. levelezni kell a bécsi udvarral. a legjobb diákokat kiküldik utrechtbe. aztán bevezetik a jogászképzést. de ennek költségei vannak. megegyeznek abban, hogy a bor és a sörmérés joga a városban a kommunitást illeti.

ezt a pkp betiltaná mondván, hogy ez nem a szabad piac. a pkp-t sehol senki se választja meg. illetve nevetőharmadik szegeden, dr gehause egerben, zipe moha kalocsán. de ez egy-egy ember.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 21:01:46

@444:

"egy ponton azt mondták, hogy a kommunitásnak legyenek kizárólagos csapszékei."

Kik?

444 2018.01.16. 21:04:53

@Janossz:
basszus, te ennyire hülye vagy. VÁROSHÁZA.
www.google.hu/search?q=v%C3%A1rosh%C3%A1za&client=firefox-b-ab&dcr=0&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjdn7aMod3YAhXSLVAKHWJKCLQQ_AUICigB&biw=1918&bih=972
a város a vár szóból ered. a népfőiskola szerint napfelkelték várták a vártán. a ház pedig vélhetően a -hoz ragból ered. és hangutánzó a húúúúz.

az mta szerint:
Örökség az ugor korból. ⊗ Vog. (T.) kåt-, (AK., Szo.) χat- ’szakít, ránt’; osztj. (Trj.) kŏpi̮tə- ’feldarabol, leválaszt’, (O.) χŏpət- ’kihúz, kigabalyít 〈pl. a földból〉’ [ugor *kupɜ-tɜ- ’húz, ránt’].. A magyarban és a vogulban a szó belseji *p spirantizálódott, majd vokalizálódott.

az osztjákok azt, hogy vágni úgy mondták, hogy "kopite". az ős finnugorok vélhetően még úgy mondták, hogy "kupötö". csak aztán a magyarok mentek mendegéltek. és a szó belsejei p spiralizálódott vagy vokalizálódott. nem hangutánzó: húúúúz. az teljesen tudománytalan népi etimológia. ősinnugor "kupötö" szóból abból lett a vogul "kopite" (jelentése vágni) és a húz. nem lehet máshogy.

444 2018.01.16. 21:06:36

nem vogul, osztják. vagy zürjén. az mta képtelen szófejtéseiből érdemes lenne monthy python sorozatot indítani.

444 2018.01.16. 21:10:16

@neoteny:
az alsó és felsőjárás választott szenátorai.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 21:22:38

@444:

"az alsó és felsőjárás választott szenátorai."

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 21:39:39

@neoteny:
debrecenben 1361-től van bíróválasztás. lajos király azt mondta, hogy debrecenben a bírót csak a "város kebeléből" lehet választani. tehát nem lehetett váradról bíráskodni. a bíró mellett eseti jelleggel létrejött egy tanács. 1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács. az alsó és felsőjárás utcái minden évben januárban vízkeresztkor választották ki a szentárokat. lényegében az ő kezükbe került a végrehajtó hatalom. megválasztották esküdteket és szent györgy napjára a bírót. és ez lett az igazságszolgáltatás. ekkoriban volt egy jegyző (nótárius). ügyvédek (prókátorok). 1552-ben a városi prókátorok fizetése ügyenként 5 forint volt. aztán a magisztrátus folyamatosan bővült. aztán úgy módosították a városi statutumot (államiságot, alkotmányt), hogy vízkeresztkor választják meg a bírót. és az minden évben leköszönt. de ha esküdtnek megválasztják, akkor következő évben újraválaszthatják. de évente jött politikai ellenlábasa. debrecen nagy tekintélyű bírái között gyakoriak voltak a nézeteltérések. a szenátus és a jurátus döntött. és a bíró mellé választottak népszónokot. nem rómában. hanem a középkori debrecenben. miután a németrómai katolikus egyházat felszámolták.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 21:52:30

@444:

"1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács."

Kik?

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 22:04:36

@neoteny:
tehát egy elég bonyolult igazgatás jött létre. mert volt a városi tanács, volt a papság és a kollégiumnak is volt önkormányzata. a diákságot először egy végzős képviselte. de utána több tíz, később több száz tagú coetus jött létre. és általában onnan kerültek ki az ifjú városi szenátorok ezért időnként elég nagy hatalmuk volt. a diáklázadások rendre sikeresek voltak. a tanácsot többféle címmel illették. a leggyakoribb az volt a "választott hites közönség" (electa iurata communitas). a kommunitás jelentette a polgárok összességét is. nem azt amit tgm hirdet, hogy legyen közös a gatya is. hanem működjön egy vagy több hitközség. a városrészeknek külön utcaszerei vannak. és abból szerveződik a város.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:15:43

@444:

"tehát egy elég bonyolult igazgatás jött létre."

Bizony: mert kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács."

Kik?

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 22:16:02

@neoteny:
a láthatatlan alkotmányt kívülről vezérelt jogot jelent. sólyom lászló azt mondja, hogy azt ő látja. és a velencei bizottság, vagy valami testület, senki által meg nem választott eötvös károly intézet megmondja, hogy a magyaroknak mihez van joguk, és mihez nincs. mert majtényi lászló egy világhírű jogtudós. és erre jön kende péter. mert láthatóan zsidó. ezt majd ők eldöntik. vagy a helsinki bizottság. vagy európai bizottság. egy politbüro, szovjet típusú komisszárok.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:20:38

@444:

"a láthatatlan alkotmányt kívülről vezérelt jogot jelent."

Nem: a láthatatlan alkotmány olyan alkotmányt jelent, ami nincs írásban lefektetve és ratifikálva az alkotmányozók által.

"tehát egy elég bonyolult igazgatás jött létre."

Bizony: mert kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács."

Kik?

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 22:26:40

@neoteny:
van egy város. senki sem köteles abban élni. a szomszédos megyékből be lehet költözni. 1400-as évektől. lényegében így jön létre debrecen illetve külső jobbágyfalvak.
player.slideplayer.hu/10/2918313/data/images/img17.jpg

444 2018.01.16. 22:33:17

@neoteny:
így néz ki a 16. századi debrecen.
mek.oszk.hu/09100/09175/html/images/1326.jpg
na de a kollégiumban a diákok élelmezéséről, vagy lakhatásnak gondoskodni kellett. létrejön a kommunitás. van ispotály és ispotálymesterek. na de azoknak bért kell fizetni. kitalálják, hogy a köbölből, a vékából egy-egy dénárt mindenki fizessen a szegényeknek. ha valaki nem akart fizetni, akkor nem jött a debreceni várasába a vásárba.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:33:19

@444:

"van egy város."

"tehát egy elég bonyolult igazgatás jött létre."

Bizony: mert kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács."

Kik?

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:41:44

@444:

"na de a kollégiumban a diákok élelmezéséről, vagy lakhatásnak gondoskodni kellett. létrejön a kommunitás. van ispotály és ispotálymesterek. na de azoknak bért kell fizetni. kitalálják"

Kik?

Ki akadályozta meg a város polgárait abban, hogy létrehozzanak alapítványokat amikbe _önkéntesen_ adakoztak és abból finanszírozták a csóró diákokat és a szegényeket? Mert az, hogy önjelölt "vezetők" kitalálják azt, hogy _mások_ "adakozzanak" államhatalmi erőszak (értsd törvények) hatására jóval kevésbé civilizált mint szabad polgárok önkéntes egyesülése olyan célok elérésére, amelyeket minden önkéntes tag jónak talál és ezért személy szerint támogat.

444 2018.01.16. 22:42:54

@neoteny:
méliusz juhász péter el kezd prédikálni.
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/d/db/M%C3%A9liusz_Juh%C3%A1sz_P%C3%A9ter_-_Magyar_pr%C3%A9dik%C3%A1ci%C3%B3k_%28Debrecen_1553%29.jpg
és biztos van, aki azt mondja, hogy neki nem kell a reformáció. van aki azért költözik oda. de biztos van, aki ezért költözik el debrecenből. mert nem akar reformációt. mert arról folyik a vita, hogy kívülről, nyugatról kell szabályozni. mert az a gazdagabb. tehát onnan kell átvenni a szabályokat. vagy azért gazdagabb, mert az ő szabályaikat követjük. és sajátot kell alkotni. magyar vallásra van szükség, amelyik keresztségben áll a németrómaival, de nincs annak alávetve. jelenleg is erről folyik a vita.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:44:50

@444:

Sanyi legalább szabadpiaci viszonyok között adta-vette a meztelen nős kártyákat; ez a csemete már rájött arra, hogy a politikusok hogyan csinálják:

hvg.hu/itthon/20180116_Felelemben_tartotta_tarsait_egy_12_eves_iskolas_Debrecenben_ki_is_rabolta_oket

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 22:45:36

@444:

"van egy város."

"tehát egy elég bonyolult igazgatás jött létre."

Bizony: mert kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"1552-ben azt mondták, hogy legyen egy nagytanács."

Kik?

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 22:58:52

@neoteny:
16. században járunk. nyilván szabadabb lett volna az adóról rendelkezve alapítványokat létrehozni. felajánlásokat is tették. a jelenlegi városháza is közadakozásból épült. vagy vele szemben a templom az emléktáblán az áll "polgárság jókedvű adakozásából" épült. na de a belvárosi telket a város biztosította. és nyilván volt, aki azt mondta, hogy ne épüljön templom. teljesen szabadság sose lesz. az dekonstrukció. és te mindenre azt mondod, hogy de ez még nem a teljes szabadság.

na de hogy lenne teljes szabadság konkrétan. miért nem csináltok egy olyan várost ahol mindenki azt csinál, amit akar. és nincsenek közös normák.

valakinek van egy ingatlana. azt állítja, hogy az az övé. de ha nincs közhiteles nyilvántartás, akkor azt bárki vitathatja. a szomszéd azt mondja, hogy szerinte az a ház az övé. csak az a másik csellel beköltözött. ki döntse el ezt a viták. a tolvaj azt mondja, hogy övé az autó. ki döntse el, hogy kié. majd eldönti a rabbi. de a rabbi dönti el. vagy akiben megegyeznek. és ha nem egyeznek?

444 2018.01.16. 23:09:23

@neoteny:
"Érdemes Ferenci (Ferenczy) Péter úr bírósága idején az 1552. évre. Az egész tanács határozta Szt. György napján, hogy minden egyes esztendőben mindkét, az alsó és felső járásból tizenkét bíró választassék, hogy szívesebben és kedvesebben szolgálhassanak a városnak, hivatalukkal törvényesen éljenek."

érdemes ferenci (ferenczy) péter uram bírósága idején úgy határozott, hogy nem egy személyben fogja eldönteni az ügyeket. hanem lesznek esküdtbírák. és ezt a város akkori földesura török jancsi aláírta. eredetileg az apja török bálint volt debrecen birtokosa. őt a szultán elfogta. internátlta isztambulba. és ott meghalt. a család birtokatikat a főurak el akarták venni. ezért török jancsi támogatta, hogy a köznépnek nagyobb szava legyen és segítette a reformációt.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 23:16:28

@444:

"nyilván szabadabb lett volna az adóról rendelkezve alapítványokat létrehozni."

Nem az adókról rendelkezésről van szó: önkéntes adományokról.

"felajánlásokat is tették. a jelenlegi városháza is közadakozásból épült. vagy vele szemben a templom az emléktáblán az áll "polgárság jókedvű adakozásából" épült."

Nagyon helyes: ez az amikor a polgárság a polgárokhoz legméltóbban viselkedik.

"és nyilván volt, aki azt mondta, hogy ne épüljön templom."

Az ne adakozzon a templom építésére.

"teljesen szabadság sose lesz. az dekonstrukció."

Ez meg posztmodern bullshit.

"te mindenre azt mondod, hogy de ez még nem a teljes szabadság."

És mi kifogásolható a teljesEBB szabadságra való törekvésben?

"de ha nincs közhiteles nyilvántartás, akkor azt bárki vitathatja."

Ezért kötnek írásbeli szerződéseket a nagyobb értékű javak adásvételénél a felek. Ami pedig a "közhiteles" nyilvántartásokat illeti: a technológia fejlődése elhozta a blockchain alapú nyilvántartásokat, amelyek "közhitelesek" _de nem centralizáltak_. Így hát már ez sem jó kifogás.

" a tolvaj azt mondja, hogy övé az autó. ki döntse el, hogy kié. majd eldönti a rabbi. de a rabbi dönti el. vagy akiben megegyeznek. és ha nem egyeznek?"

Akkor az a fél, amelyik nem hajlandó alávetni magát a (választott)bíróságnak, törvényen kívül helyezi magát: ő sem fodulhat (választott)bíróságokhoz az ő vitás ügyeinek rendezésére. Ami azt jelenti, hogy senki sem lesz hajlandó vele adni-venni. Ez a rendszer működik az eBay-en: az eladók féltve őrzik a "becsületüket", mert ha azt elveszítik, akkor nem tudnak eladni többé.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 23:18:05

@444:

Igen, kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 23:41:04

@neoteny:
addig a földesúr választotta ki a bírót. nyilván úgy, hogy neki jó legyen. 1552-ben ferenci pétert még a török jancsi a földesúr egy személyben jelölte ki. mellette működött egy eseti tanács. mert a bíró nem tudott, vagy nem akart mindent egymaga eldönteni.

de ezek után úgy határoztak, hogy az alsó és felső járásban a nagyobb utcák adják az esküdt bírákat. és ezeket már nem a földesúr választotta ki. török jancsi is azt mondta, hogy ez így lesz jó. és jöttek a református prédikátorok. magyar vallás lesz. és debrecenben megszűnt a római katolikus egyház. magyarul prédikálnak. lehet esküdtbírákat és tanácsosokat választani. jurátust és szenátust.

A piacon (in theatro) levő ispotály mesterei:
Tasi (Thassy) Demeter és Mizsér (Miser) Péter.
A köböl és véka felügyelői és gondviselői (provisor et procurator) Kincses (Kenches) István és Csorba (Chorba) Bálint. Minden egyes méréskor vegyenek az adás-vétel alkalmából egy-egy köböltől 1—1 dénárt, egy vékától egy dénárt, a bevétel a szegényeké legyen.
Szíjjártó (Zyartho) Ágoston és Tót (Tott) Antal, Csorba (Chorba) Bálintnak, az egyházfinak az elmúlt évbeli köböl jövedelméből (proventus cubuli) átadtak 13 forint 14 dénárt.

de biztos volt, aki azt mondta, hogy inkább legyen nagyobb járványveszély a városban. és ne legyen ispotály. a francnak fizessünk 1-1 dénárt. de ez volt a szabály. akinek nem tetszett az mehetett egy másik piactérre. ahol nem ez volt a szabály.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.16. 23:44:16

@444:

Vagyis kinevezgették egymást meg létrehoztak mindenféle igazgatási pozíciókat anélkül, hogy a város népe egyszer is szavazhatott volna arról, hogy kell-e nekik ez az igazgatási vízfej vagy akár vétójoguk lett volna ezen pozíciók megteremtése felett.

"a magisztrátus a döntéseit nagyrészt egy akarattal (uno consensu) hozta meg."

Kiknek az egy akaratával?

"debrecennek is van helyi alkotmányossága."

Ez olyan, mint a láthatatlan alkotmány.

"erről 1552 óta a választott tanács dönt."

Egy alkotmány épp' azt szabályozza, hogy hogyan kerül megválasztásra a tanács és hogy mikről dönthet.

444 2018.01.16. 23:53:04

@neoteny:
és ugye minden évben választhattak új szenátorokat, új esküdteket, új bírát.
-- Érdemes Ferenci (Ferenczy) Péter úr bírósága az 1552. évre.
-- Érdemes Kalmár (Kalmár) István bírósága, az Úr 1553. évében.
-- Érdemes Deák (Literátus) Gergely bírósága, az Úr 1554. esztendejére
...

444 2018.01.16. 23:55:17

@neoteny:
1554. aug. 11.
A szenátus úgy határozott, hogy a mészárosmesterek 120 fontja, magyarul maasa egyenlő súlyú és mértékű legyen a város 120 fontjával. Tehát a mészárosmesterek akárcsak a faggyút, amelyet a mészárszékükön nyernek és szednek, azok mázsájával (masa) adhatják és vehetik egymás között.
Amikor pedig az említett mészárosok idegenektől akarnak venni, az ilyen faggyút a város mázsájával (maasa) tartoznak megmérni és eladni. És senkinek másnak az ő mázsájukkal ne merészeljenek mérni, csupán a saját (céhtársaiknak kitörölve), különben a bíró úrtól büntetést kapnak, de mindenkit a város mázsájához tartoznak irányítani. E rendelkezéssel -a mészáros céhmesterek (magistri lanii cehe mesterek), Kóródi (Korodi) Máté és Forgó (Forgó) Mihály egyetértettek az egész céh nevében és emlékezet okából a jegyzőkönyvbe íratták.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 00:02:10

@444:

"és ugye minden évben választhattak új szenátorokat, új esküdteket, új bírát."

Helyesen: minden évben _választaniuk kellett_ új szenátorokat, új esküdteket, új bírát. Arról nem szavazhattak, hogy menjenek a picsába a szenátorok a szabálygyáraikkal.

444 2018.01.17. 00:03:13

@neoteny:
1554-ben a szenátus úgy döntött, hogy a városnak lesz egy mázsája és azzal mérnek a mészárszékek. ezt elfogadták a céhmesterek.

te azt mondod, hogy erre kényszerítve lettek. sokkal jobb lett volna ha nincs közös mázsa, hanem mindenki annyit mond, amennyit akar. mert a piacon nincs mértékegység. anarchiában nem lehet közhiteles mázsa. de mészárosok nevében kóródi máté és forgó mihály jegyzőkönyvbe írták, hogy egy közös mértékegységet alkalmaznak.

lehet, hogy volt olyan mészáros azt mondta, hogy ő nem akarja a város mázsáját használni. ne legyen közös mértékegység. választhatta az anarchiát. biztosan volt olyan piactér, ahol nem volt egységes a mázsa. mehetett oda.

444 2018.01.17. 00:09:18

@neoteny:
lehet, hogy volt ilyen. de az elmehetett egy másik városba ahol nem volt ennyi közéleti tisztség. a városban a teljes kiválasztásra törekedtek. arra, hogy minden nagyobb családban legyen köztisztviselő. ebből jön létre egy a korábbinál sokkal szabadabb közösségi élet. és ez a középkori város. persze nyilván vannak visszaélések. de azok a szabad piacon is vannak. hány mázsa a disznó. mennyi legyen. ha nincs közhiteles mérleg, akkor a vevőnek ránézésre kell megmondania, hogy ez vajon mennyi. de ha van mérleg, akkor annak költségeit neki kell fizetnie.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 00:14:58

@444:

"te azt mondod, hogy erre kényszerítve lettek."

Bizony, kényszerítve lettek a város mázsájának használatára.

"sokkal jobb lett volna ha nincs közös mázsa, hanem mindenki annyit mond, amennyit akar."

Dehogy: minden mázsatulajdonos érdeke volt az, hogy az ő mázsája ugyanúgy mérjen, mint a többi mázsa.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 00:22:36

@444:

"a városban a teljes kiválasztásra törekedtek."

Ez értelmetlen bullshit.

"arra, hogy minden nagyobb családban legyen köztisztviselő."

Mivel a köztisztviselők a (nettó) adófizetőktől államhatalmi erőszakkal (értsd törvényekkel) elsajátított javakból éltek, az egyáltalán nem állt a népek érdekében, hogy minél több köztisztviselőjük legyen.

"ebből jön létre egy a korábbinál sokkal szabadabb közösségi élet."

Ezt hogy' számoltad ki?

"persze nyilván vannak visszaélések."

Bizony.

"de azok a szabad piacon is vannak."

Csak a szabad piacon perbe fogható a csaló ("visszaélő"): az pedig, aki a törvényhozói hatalmával él vissza nem perelhető. Próbáld meg beperelni a kormányzatot azért, mert milliárdokkal támogatja a globális kapitalista multik "munkahelyteremtését".

444 2018.01.17. 00:27:30

@neoteny:
a szabad piacon nincs törvényhozó. tehát senki sem mondja meg, hogy mennyi egy mázsa. mert mindenki mást mond. hány mázsa ez a disznó? mennyi legyen? másfél. na de ha nem annyi? miféle mázsa. hogy lehet azt számon kérni? úgy, hogy nincs közhiteles mérés. mert az a szabad piacon ugye nincs. hiszen az kényszer.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 00:38:00

@444:

"a szabad piacon nincs törvényhozó."

Helyesen: a szabadpiacon nincs _központosított_ törvényhozó, akinek _monopóliuma_ lenne a törvényhozásra.

"tehát senki sem mondja meg, hogy mennyi egy mázsa. mert mindenki mást mond."

Miért mondana mindenki mást? Mindenkinek az az érdeke, hogy egy mázsányit vásároljon, ne kevesebbet; és mindenkinek az az érdeke, hogy egy mázsányi jószágot adjon cserébe, ne többet.

"úgy, hogy nincs közhiteles mérés. mert az a szabad piacon ugye nincs."

Hogyne lenne: csak a közhitelesítést nem a központi törvényhozó végzi, nem az, akinek monopóliuma van a közhitelesítésre. (Tekints az államhatalom által kibocsátott nemesfém érmékre: elvileg épp' azért az államhatalom bocsátotta ki őket, hogy közhiteles legyen a nemesfémtartalmuk -- aztán az államhatalmak pénzrontást folytattak, visszaélve a közhitelességet biztosítandó tevékenységükkel, a pénzveréssel.)

"hiszen az kényszer."

A kényszer az, hogy a város mázsáját kell használni.

444 2018.01.17. 00:45:12

@neoteny:
1554-ben debrecenben volt két nagyobb mészárszék. az egyik kóródi máté, a másik forgó mihály tulajdona volt. odament madarász andrás: te máté, hány mázsa ez a disznó. mire azt felelte, hogy van vagy másfél. eere forgó mihály azt mondta, hogy az ő disznója két mázsa is van. úgy gondolták, hogy egyszerűbb az, hogy van egy közhiteles mázsa. és választottak egy székbírót. akit kóródi máté és forgó mihály is elfogadtak. madarász andrás úgy ítélte meg, hogy őt becsapták, akkor keresetet nyújtott be deák (literátus) gergely bíróságánál. ha úgy gondolta, hogy a bíró is benne van a csalásban, akkor ott volt a szenátus, az esküdtbírák. és ezeket ugye mind le lehetett váltani. ha madarász andrás úgy ítélte meg, hogy mindenki összejátszik ellene, akkor választhatott egy másik piacteret. és ott vásárolt. mondjuk váradon. ha akart, akkor oda is költözhetett.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 00:54:27

@444:

"úgy gondolták, hogy egyszerűbb az, hogy van egy közhiteles mázsa. és választottak egy székbírót. [...] ott volt a szenátus, az esküdtbírák."

Egyrészt: a folyamat épp' fordítva történt, nem ők választották a székbírót, hanem a szenátus döntött úgy, hogy a mészárosoknak a város mázsáján kell mérniük (legalább is ami városon kívüli kereskedőkkel való adásvételeket illett).

Másrészt: sokba került nekik ez az "egyszerűbb" módszer.

444 2018.01.17. 09:10:32

@neoteny:
a szenátus rendelte el. és nagyjából 10 házra/családra jutott egy szenátor, akiket évente választottak. és a két mészárosmester is elfogadta, hogy legyen egy közös mázsa. ők is azzal mérnek. és az idegen nagykereskedők is kénytelenek voltak azzal mérni. meg kellett mérni, hogy mennyi árut hoznak be, illetve visznek ki. és évente választottak egy székbírót, aki mázsált. volt egy nótárius. a jegyző. és így volt hitelesítve a mérés a 16. századi debrecenben. ha valakinek vitája volt, akkor a választott esküdtbírák és főbíró elé járulhatott. és voltak ügyvédek (prókátorok). a külpolitikát választott követek intézték. a szenátusban később választottak egy népszószólót (tribunust), aki a bírói hatalmat ellensúlyozta. az igazgatásrendészeti feladatokat tízháznagyok választott utcakapitányok látták el. voltak az ispotálymesterek. a kollégium nagy tekintélyű tanárai. és volt a végzős diákokból választott "diákköztársaság". működtek a hitközségek. választott a presbitérium. mivel ezeket évente választották ezért lényegében minden család adott valamilyen tisztviselőt.

de ha ez egy jobbágynak nem tetszett, akkor visszamehetett a földesurához. illetve a városnak saját jobbágyfalvai voltak. nem csak mezőgazdasági, hanem iparos, kereskedő jobbágyok. lényegében ők voltak az alkalmazotti réteg. a vándorló népek éltek anarchiában.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 09:22:27

@444:

"a szenátus rendelte el."

A szenátus létrehozását ki rendelte el?

"a szenátusban később választottak egy népszószólót (tribunust), aki a bírói hatalmat ellensúlyozta."

Hogyan?

ijontichy 2018.01.17. 09:38:12

@444: És akinek ez sem tetszett, fogadhatott fogadatlan prókátort. Esetleg visszahívhatta az öreg Cincinnatust az eke szarv... izé a borospincéből ;-)
Fantasztikusan hozod a Népfőiskola kis couleur-locale kurzusának anyagát :-)

444 2018.01.17. 10:56:11

@neoteny:
török jános. miután apja török bálint kiszabadítási kísérlete sikertelen volt. az egri csillagokban ő a jancsi (benkő péter alakításában).
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/a/a4/Egri_csillagok_-_olasz_%C3%A9nekesek.jpg
az apja halála után török jános lett hunyad megye főispánja, debrecen városának földesura és elvben ő volt dalmáciában auránia kormányzója (vrána perjele). ezeket török bálint nádorként még egyben tudta tartani. de jancsi már nem. a horvát-szlavón rendek azt mondták, hogy majd ők igazgatják vránát. ami már részben oszmánok elfoglalt terület volt. zrínyi (zrinksi) miklós horvát-szlavón bán bejelentette ezt az igényét.

török jános úgy gondolta, hogy debrecen kapjon teljes körű önigazgatást. korábban a városba hívta bálint papot. azért, hirdesse a reformációt. a magyar vallást. létrejött a kollégium. először felsős diákok tanították az alsósosokat. és utána a város a legjobb diákokat küldte wittembergbe, zürichbe, utrechtbe. ahol reformáció győzött. török jános 1552-ben kiadta a város önkormányzati szabályrendeletét. és azzal a római katolikus egyház megszűnt. mert lényegében mindenki áttért a reformált hitre. ami a földesúri hatalommal szemben biztosította, hogy a polgárság szenátust, jurátust és egy kiterjedt közigazgatást választhat. a szultán debrecent a szolnoki szandzsákba osztotta be és a város a hódoltsági adót a budai pasának fizette. a drinápolyi béke után az erdélyi fejedelemség alá tartozott.
www.hittansuli.hu/sites/default/files/images/A%20h%C3%A1rom%20r%C3%A9szre%20szakadt%20orsz%C3%A1g.jpeg
időnként a császáriak fosztogattak. ezért támogatta debrecen bocskai erdélyi fejedelmet és a nemzeti függetlenséget. kereskedő jobbágyok voltak a hajtók. annak vezetői katonák voltak, mert védeni kellett a szállítmányt. az állatokat a müncheni vásárig hajtották. bocskai fejedelem nemzeti függetlenséget debrecenihez hasonló reformált közigazgatást ajánlott. ebből jöttek létre a hajdúvárosok. hajdúkerület. később hajdú megye.

444 2018.01.17. 11:04:47

@ijontichy:
Debrecen, 1552. ápr. 24.
Minden egyes prókátor eskü alatt legyen köteles szolgálni és minden egyes előadásért és válaszadásért öt dénárt kaphasson és hajthasson be azoktól, akiknek peres ügyét felvállalta. És amint a pert az együttülő esküdtek és bírák vitatni és tárgyalni kezdték, ezeket kivéve, mindenki más, aki erre a tisztre nincsen megválasztva, eltávozni tartozik.

444 2018.01.17. 11:26:03

@neoteny:
a jurátus és szenátus létrehozását akkori földesura török jános (egri csillagokban jancsi) rendelte el 1552-ben.

Mivel az embereknek a bírói szék elé való idézésében az előbbeni és régi szokást eltörölték, tehát az a határozat, hogy akiket egyenként a bírák pecsétes intézésével valami perben megidéztek, azok tartoznak megjelenni és akkor számukra a feleletadásra határnapot lehet adni és kitűzni, hogy előadás alakjában a bíró urak előtt bemutassák.

ijontichy 2018.01.17. 11:39:09

@444: De hát ez csak felolvasás a Népfőiskola történelmi traktátusából.
Az utódok elég szépen továbbfejlesztették ezt a khmm... privilégium-osztogatást. Például egy nyamvadt kulipintyót nem adhatsz-vehetsz, ha nem adózol egyet az ügyvédek ványadt porhüvelyének fenntartásához. Sőt, a magos (föld)hivatalban se járulhatsz a magos tisztségű hivatalnok elé saját személyedben a saját ügyedben. Mindez persze a Te érdekedben történik. Ugye mekkora szívás, ha nem írják elő időben alkotmányilag, hogy az ország szálájában márpediglen max 1/3 képviselő lehet gyakorló jogász. Így van ez, ha egy picit nem figyelünk oda: a morzsacsenők rögtön szétkúrnak mindent - és már nem is morzsákat csennek, azt mi szedegethetjük utánuk :-/. Nem is értem, miért harcol a fityeszkurmány tűzzel-vassal nagyobb számú polgár "elcitoyenesedése" ellen. Muhaha...
(Btw. A "geci" is eskü alatt szolgá... izé [censored]) :-)

444 2018.01.17. 12:05:55

@ijontichy:
az ingatlanok adásvételt és a nagyobb értékű ingóságokhoz kötődő hitelszerződést illetve a tulajdonosváltást öröklésnél a város bejegyzi. így jön létre a polgári tulajdonlás, a bizományban kereskedés illetve polgári perek. például.

1552. máj. 24.
Feria tercia post Rogacionem

Néhai Farkas Fábián nővére, Orsolya tiltakozott, hogy a testvérének feleségével folytatott pere itt befejeződött, és véget ért, de ő azzal nincsen megelégedve, perújításra fellebbezte az ügyet, tehát, ha időközben azokban a javakból valami kárba megy, azt vissza akarja kapni.

Nagyszombatba való (de Nagzombat) Barát (Barath) Dénes szolgája, István megígéri és kötelezi magát Nagy (Nagh) Andrással szemben, úgy mégis, hogyha ura visszatér, hogy őt pünkösdig Szabó (Zabo) János tartozása, azaz 500 forint miatt kielégítse. De ha mégsem térne vissza, várja őt és jövő június 13-ig (ad proximum festum beati Antonii), tüstént azt követő napon a lefoglalt áruval, azaz a karasiával kielégíti.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 13:52:42

@444:

"török jános 1552-ben kiadta a város önkormányzati szabályrendeletét."

Tehát nem a derék debreceni polgárok hozták létre az önkormányzatukat, hanem az arkhoszuk.

"ami a földesúri hatalommal szemben biztosította, hogy a polgárság szenátust, jurátust és egy kiterjedt közigazgatást választhat."

No de azt írtad, hogy a földesúri hatalom hozta létre a debreceniek önkormányzatát.

"a szenátusban később választottak egy népszószólót (tribunust), aki a bírói hatalmat ellensúlyozta."

Hogyan?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 13:59:04

@444:

"az ingatlanok adásvételt és a nagyobb értékű ingóságokhoz kötődő hitelszerződést illetve a tulajdonosváltást öröklésnél a város bejegyzi. így jön létre a polgári tulajdonlás"

Helyesen: így jön létre a tulajdonlás polgári nyilvántartása. Mert tulajdonlás volt már akkor is, amikor egy magyar először elmakogta, hogy "ez a csobolyó kumisz az enyém".

444 2018.01.17. 17:18:28

@neoteny:
török jancsit az egri csillagokban gárdonyi történelmi regénye nyomán várkonyi zoltán úgy ábrázolja, hogy egy ifjú, aki vicuskával van elfoglalva.
upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/a/a4/Egri_csillagok_-_olasz_%C3%A9nekesek.jpg
valójában egy a törökökkel csatározó kiváló katona. ám a kegyvesztett apjától örökölt birtokainek egészét nem tudja igazgatni. az apja szapolyait támogatta. annak a fia jános zsigmond a magyar rendek által királynak lett megválasztva. de ő egy kisgyerek. vele szemben áll i. ferdinánd. akinek a seregeit török bálint visszavert budáról. de utána nagy szulejmán az apját internálta isztambulba. ahonnan nem tudták kiszabadítani (az egri csillagokban vicuskával). tehát az ellensége az német-római császár és oszmán-török szultán. de ez nem elég. mert a család egyes birtokait el akarják tőle venni a főurak. zrínyi miklós a horvát-szlavón bán. horvát-szlavón rendek azt mondják neki, hogy vegye már vissza az aurániai kormányzóságot dalmáciában. amit a török jancsi apjának adott szapolyai. akinek a fia a király. de az egy kisgyerek. miközben a német-római császárság és nagy szulejmán csatázik magyarországon. a birtokok nagy része hunyad és temes megyében van. az öccse ferenc a dunántúli főkapitány. kisebb dolga is nagyobb annál, mint hogy még debrecent is igazgassa. erre jön az, hogy hjó, legyen a polgárságnak saját választott közigazgatása.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 19:39:26

@444:

"török jános 1552-ben kiadta a város önkormányzati szabályrendeletét."

Tehát nem a derék debreceni polgárok hozták létre az önkormányzatukat, hanem az arkhoszuk.

"ami a földesúri hatalommal szemben biztosította, hogy a polgárság szenátust, jurátust és egy kiterjedt közigazgatást választhat."

No de azt írtad, hogy a földesúri hatalom hozta létre a debreceniek önkormányzatát.

"a szenátusban később választottak egy népszószólót (tribunust), aki a bírói hatalmat ellensúlyozta."

Hogyan?

444 2018.01.17. 21:07:54

@neoteny:
a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.17. 21:36:37

@444:

"a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre."

Mely arkhoszok (uralkodók) hozták létre a

- Római Köztársaságot (ie. 509 - ie. 27)?
- Izlandi Köztársaságot/Izlandi Szabad Államot (930-1262)?
- Holland Köztársaságot (1588 - 1795)?

444 2018.01.17. 23:54:09

@neoteny:
a római köztársaságban voltak választott tisztségviselők. és ebből állt a magisztrátus. és volt szenátus. ezek tagjai mind hatalommal voltak felruházva. adott esetben rendelkeztek mások tulajdona, vagy akár élete felett. a római köztársaságban sem volt ez másként.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 00:11:20

@444:

"a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre."

Mely arkhoszok (uralkodók) hozták létre a

- Római Köztársaságot (ie. 509 - ie. 27)?
- Izlandi Köztársaságot/Izlandi Szabad Államot (930-1262)?
- Holland Köztársaságot (1588 - 1795)?

444 2018.01.18. 00:29:50

@neoteny:
Roman Republic
Consul:
509–508 BC
Lucius Brutus
Lucius Collatinus

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 00:36:10

@444:

Ők nem arkhoszok voltak, akik _létrehozták_ a Római Köztársaságot, hanem a létrejött Római Köztársaság első két konzuli tisztviselői voltak.

Elmondásod szerint Debrecen önkormányzatát Török János, Debrecen földesura (arkhosza) hozta létre 1552-ben; Török János nem volt a debreceni önkormányzat egyik első tisztségviselője.

Így hát az az állításod, miszerint "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre" még igazolást igényel:

Mely arkhoszok (uralkodók) hozták létre a

- Római Köztársaságot (ie. 509 - ie. 27)?
- Izlandi Köztársaságot/Izlandi Szabad Államot (930-1262)?
- Holland Köztársaságot (1588 - 1795)?

444 2018.01.18. 09:01:45

@neoteny:
a római köztársaság úgy többek között intézményesült, hogy választottak két konzult. az két archos. ha ők nincsenek, nincs magisztrátus, nincs szenátus, akkor akkor nincs köztársaság. nincsenek archos-ok (politikai vezetők), hanem anarchia van.

444 2018.01.18. 09:46:58

@neoteny:
debrecen 1538-as váradi béke után került a török bálint tulajdonába. de nem úgy volt földesúr, hogy ült a várkastélyban. debrecen egy iparosok és kereskedők alkotta település volt. városkörnyéki földeken jobbágyfalvak jöttek létre a szabad költözködés következtében. egy ilyen uradalomnak lett török bálint a földesura. de ezen kívül számos birtoka volt. mivel ő a nádor, kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy debrecent igazgassa. ezért támogatta a reformációt és a városba hívta bálint papot. 1540-ben meghalt szapolyai jános. török bálint budánál harcol ferdinánd seregei ellen. 1541-ben a törökök elfogják és ezzel elfoglaják budát. internálják isztambulba. a török család a császárral és a szultánnal is szembekerül. és az egyházzal is, akik a reformációt miatt. 1550-ben török bálint is meghal. és a fia török jános lesz a földesúr. aki elsődlegesen a család hunyad és temes megyei birtokait védi. a császárhoz hű főuraktól és az erdélybe betörő budai pasa seregeitől. lippa várát védi. és kis dolga is nagyobb annál, mint az úriszékben eldönteni, hogy kié legyen az ing és a kabát. hanem támogatja a reformációt. alkossák meg az város önkormányzati szabályrendeletét. és ő pedig majd azt szentesíti. és ezt meg is teszi. úgy lesz debrecen a "kálvinista róma".

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 09:54:34

@444:

"a római köztársaság úgy többek között intézményesült, hogy választottak két konzult."

Többek között? És még hogyan intézményesült?

Miért a passzív szóhasználat? Te azt állítottad: "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre". Ebből az következik, hogy a Római Köztársaságot egy vagy néhány arkhosz (uralkodó) hozta létre: az nem passzívan "intézményesült", hanem egy vagy néhány arkhosz (uralkodó) "intézményesítette" (hozta létre) azt -- mint ahogy elmondásod szerint tette azt Debrecen önkormányzatával Török János, Debrecen korábbi földesura. A Római Köztársaság esetében ki(k) volt(ak) Török János megfelelője/megfelelői?

A Római Köztársaság előzőleg monarchia (királyság) volt. Az utolsó római király (az arkhosz, az uralkodó) hozta létre ("intézményesítette") a Római Köztársaságot? Mert ha nem, ha egy puccs (trónfosztás) történt, akkor nem mondható az, hogy a puccsot (trónfosztást) végrehajtó személyek arkhoszok (uralkodók) voltak a puccs (trónfosztás) _előtt_: hanem lázadók és összeesküvők voltak, akik megfosztották a királyt (az arkhoszt, az uralkodót) a királyi hatalmától. _Aztán_ létrehoztak egy új politikai rendszert (jelen esetben egy köztársaságot), amelyben a lázadók/összeesküvők közül kettő töltötte be először az újonnan kreált konzuli pozíciókat.

Így hát az az állításod, miszerint "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre" még igazolást igényel:

Mely arkhoszok (uralkodók) hozták létre a

- Római Köztársaságot (ie. 509 - ie. 27)?
- Izlandi Köztársaságot/Izlandi Szabad Államot (930-1262)?
- Holland Köztársaságot (1588 - 1795)?

444 2018.01.18. 10:24:02

@neoteny:
például a két konzul. lucius brutus és lucius collatinus. ha ők nincsenek (nincsenek archos-ok), akkor nincs köztársaság, annak nincsenek közösségi, közös, közintézményei. hanem anarchia van.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 10:27:12

@444:

"például a két konzul. lucius brutus és lucius collatinus."

Az utolsó római király (az arkhosz, az uralkodó) hozta létre ("intézményesítette") a Római Köztársaságot? Mert ha nem, ha egy puccs (trónfosztás) történt, akkor nem mondható az, hogy a puccsot (trónfosztást) végrehajtó személyek arkhoszok (uralkodók) voltak a puccs (trónfosztás) _előtt_: hanem lázadók és összeesküvők voltak, akik megfosztották a királyt (az arkhoszt, az uralkodót) a királyi hatalmától. _Aztán_ létrehoztak egy új politikai rendszert (jelen esetben egy köztársaságot), amelyben a lázadók/összeesküvők közül kettő töltötte be először az újonnan kreált konzuli pozíciókat.

Így hát az az állításod, miszerint "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre" még igazolást igényel:

Mely arkhoszok (uralkodók) hozták létre a

- Római Köztársaságot (ie. 509 - ie. 27)?
- Izlandi Köztársaságot/Izlandi Szabad Államot (930-1262)?
- Holland Köztársaságot (1588 - 1795)?

444 2018.01.18. 10:35:09

@neoteny:
azért volt összeesküvés, mert egyesek hatalomra törtek. legfeljebb nem akartak maguknak teljhatalmat. és az összeesküvők elhatározták, hogy legyen két konzul. és azzal megszűnt a monarchia, de csak átmenetileg volt anarchia. mert a konzulok már ugyanúgy uralkodtak. esetenként még úgyabbul.

444 2018.01.18. 10:49:27

@neoteny:
a reformáció idején teljes kiválasztásra törekedtek. arra, hogy minden nagyobb ház, vagy család egy tagja helyet kapott a magisztrátusban. volt a bíró, de mellette voltak választott esküdtek (jurátusok) és voltak ügyvédek (prókátorok), voltak ispotálymesterek, volt a kollégium (abban diákköztársaság), voltak a céhmesterek, volt jegyző, voltak választott utcakapitányok és tízháznagyok. és volt egy szenátus. és voltak a városnak választott követei (mert tárgyalni kellett a császári udvarral, a budai pasával, az erdélyi fejedelemmel). a cél a környező, mezőgazdasági műveléssel foglalkozó jobbágyfalvakkal, illetve az abból létrejövő hajdúvárosokkal a nemzeti függetlenség kivívása volt. és ezt a célt szolgálta a reformáció, vagy ahogyan mondták: a magyar vallás.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 10:50:10

@444:

"azért volt összeesküvés, mert egyesek hatalomra törtek."

Így van: azok, akik _nem voltak arkhoszok_, elüldözték a királyt, az arkhoszt, és létrehoztak egy politikai rendszert (jelen esetben köztársaságot), amiben kreáltak két hatalmi pozíciót (a két konzuli pozíciót), amit aztán a lázadók/összeesküvők két vezetője töltött be először.

Vagyis már ez a példa is cáfolja azt az állításodat, hogy "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre".

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 10:52:03

@444:

"a reformáció idején teljes kiválasztásra törekedtek."

Ez posztmodern bullshit.

"arra, hogy minden nagyobb ház, vagy család egy tagja helyet kapott a magisztrátusban."

Mindaddig, amíg megengedik, hogy a törvényt eltérítsék az igazi céljától — hogy az tulajdont sértsen ahelyett, hogy megvédené azt — mindenki részt akar majd venni a törvényhozásban, vagy azért, hogy megvédjék magukat a rablástól, vagy azért, hogy felhasználják azt a rabláshoz. A politikai kérdések mindig hátrányosan megkülönböztetőek, dominánsak és mindent felemésztőek lesznek. Harcok fognak folyni a Törvényhozás Palotája előtt, és a benti küzdelem sem lesz kevésbé elszánt.

-- Frédéric Bastiat: "A Jog"

444 2018.01.18. 11:05:08

@neoteny:
amíg összeesküvés idején a régi rendszer volt érvényben. a királyság. és abban volt archos, vagy archosok. aztán jött egy átmenet. amikor már nem volt király, vagy már nem volt hatalma. de még nem volt megválasztva a szenátus és a konzulok. ez volt az anarchia. de a köztársaságban már nem volt anarchia. hanem a szenátus a konzulok uralkodtak. a hatalom jobban el volt osztva. de nem volt mindenki teljesen egyenlő. nem volt anarcho-kommunizmus. és római köztársaságban nem volt anarcho-kapitalizmus sem. voltak censor-ok, akik összeírták a vagyont. és questor-ok, akik a közpénzek beszedését felügyelték és kisebb hatalommal felruházva ugyan, de ügyészi jogkörrel rendelkeztek. voltak praetor-ok, akik bíráskodtak. a róma külpolitikája nem kizárólag a szabad kereskedelmen alapult. azt a konzulok alakították. és később lettek néptribunusok. a plebs elérte, hogy legyenek választott vezetői a köztársaságban. de a néptribunus is egy archos. ha ezek nincsenek, akkor van anarchia. de az legfeljebb csak átmenetileg létezik két rendszer állapot (állam) között.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 11:14:48

@444:

"azért volt összeesküvés, mert egyesek hatalomra törtek."

Így van: azok, akik _nem voltak arkhoszok_, elüldözték a királyt, az arkhoszt, és létrehoztak egy politikai rendszert (jelen esetben köztársaságot), amiben kreáltak két hatalmi pozíciót (a két konzuli pozíciót), amit aztán a lázadók/összeesküvők két vezetője töltött be először.

Vagyis már ez a példa is cáfolja azt az állításodat, hogy "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre".

444 2018.01.18. 11:17:37

@neoteny:
szóval a kérdés, hogy mi akadályoz meg abban, hogy létrehozz egy rómához hasonló államszervezetet. feltéve, hogy azt tekinted mintának. a geci orbán. rendben van. de rómában ott volt a geci király, aki a fiának megengedte, hogy megerőszakolja lukréciát. és annak férje egy társával elűzte a királyt. és ők lettek a választott konzulok. egy átmeneti ideig volt anarchia. amikor már nem volt király és még nem voltak konzulok.

444 2018.01.18. 11:21:36

@neoteny:
ha szerinted római köztársaság anarchia volt, akkor te hülye vagy basszus. a király megengedte a fiának, hogy megerőszakoljon egy nőt. mire annak a férje és annak barátja kihasználva, hogy a király amúgy se volt túl népszerű megdöntötték a hatalmát. és őket római első konzuljaivá választották. ezzel létrejött a köztársaság. de csak átmenetileg volt anarchia. ezt 10,000 emberből 9,999 így gondolja. aztán gondolhatod azt, hogy római köztársaság a helytartóival anarchiára törekedett. azért alakult ki a császárság.

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 11:56:45

@444:

"ha szerinted római köztársaság anarchia volt, akkor te hülye vagy basszus."

Fölöslegesen vered a nyáladat: sehol nem állítottam, hogy a Római Köztársaság anarchia lett volna. Viszont a Római Köztársaság _létrejöttének folyamata_ (is) cáfolja az állításodat, miszerint "a politikai rendszereket mindig egy vagy néhány archos hozza létre".

444 2018.01.18. 12:19:11

@neoteny:
az anarchisták a fennálló jogrend ellen harcolnak. de nincs elképzelésük arról, hogy milyen legyen az új. ők anachisták. leöntik festékkel az állami számvevőszék épületét, illetve (felteszem nem szándékosan) a mellette levő éttermet.
ocdn.eu/pulscms-transforms/1/Dq8ktkqTURBXy84ZTRkNTZkY2VlY2Y0MzAwY2FmZmYyNGJhZTk1ODRmNy5qcGVnkpUDAAfNBhjNA22TBc0DFM0BvA
hasznos idióták. soros fizeti őket. ő is anarchista.
i.ytimg.com/vi/am1z3K2Om34/maxresdefault.jpg
harcol az orbán rendszer ellen. gyurcsány ellen is harcolt. minden rendszer ellen. és őt simicska fizeti. mert soros és simicska célja is az, hogy szétverjék a magyar államot. de nem mondják meg, hogy mit akarnak helyette. puzsér azt mondja, hogy 500 napig alkotmányozzon egy választott testület. na de a többség egyrészt a fideszt választja. másrészt mi lenne az új alkotmányban. ezt nem árulják el. hanem legfeljebb azt mondják, hogy vissza a régit. vagy legyen arányos rendszer. de a közös ország javaslata szerint ha valaki egyéniben is listán is nyer, akkor egyéni győzelem nem számítson. ez esetben legyen csak lista. lehet úgy is, mint hollandiában. de úgy könnyen bejutnak a nemzeti radikálisok. bunyós pityu haverja. mert nem kell 100 viszonylag értelmes embert kiállítani szerte az országban, hanem elég hőzöngeni a belvárosban. és azzal az országos média, a figyelem középpontjába lehet kerülni. de amíg ők az ellenzék addig orbán örülhet. orbánnak akkor lenne félnivalója, hogy ha egy nagyjából tízezer főből álló szakapparátus szerveződne meg a jelenlegi hatalom ellenében. és azt száz népszerű ember vezetné. és megnevezne egy miniszterelnököt. ez esetben szabó erika munkaügyi főelőadó megijedhetne és a fidesz mellől esetleg elpártolna komádiban. de ilyen hálózata a fidesznek van. a jobbiknak volt. de vona gábor elárulta a nemzeti radikalizmust. az mszp rendelkezett még ilyen hálózattal a pártállami időkből. de helyébe került egy új állampárt. és ebből létrejött kvázi egypártrendszer. és senkinek sincs lövése arról, hogy miként fogják ezt lebontani. hanem azt mondják, hogy megvárják amíg magától összeomlik. de a fidesz célja az, hogy szétverjék az ellenzéket. és megfordítva.

tegyük fel, hogy gyurcsány a miniszterelnök. és mi lenne a programja? a program nem az, hogy moden magyarországot. hanem az, hogy hétfő 8:00. és mi a miniszterelnök programja. vagy szabó erika mit csináljon. mi az agenda. orbán azt mondja, hogy 2018 sorsdöntő (~soros döntő) év lesz. oké. és mi lesz utána. tiltsák ki sorost. mert az alapítványi hálózata támogatta pénzzel, tájékoztató füzetekkel az illegális bevándorlást. tehát nem azt csinálták, hogy aki magyarországra eljutott annak adtak élelmet, gyógyszert, vagy valamilyen humanitárius segítséget. hanem az illegális migráció megszervezését tűzték ki célul. a soros alapítvány vezetőit nyilván katonai ügyészség elé is állíthatnák. egy milliárd dollárt költött el az állam az adófizetők pénzéből határrendészetre. mert soros nagyjából ugyanennyi pénzből támogatta az egésznek a megszervezését. ezek után orbánék nyilván szétverhetik az ellenzéket. hiszen azok lényegében csak annyit mondanak, hogy ők megvédik sorost és "a" civileket. és nem fognak lopni. de azt már nem mondják meg, hogy mi lesz mezőtúron, vagy komádiban. de ez esetben miért akarnak uralkodni felettük.

444 2018.01.18. 12:20:18

@neoteny:
királyság --> anarchia --> köztársaság
ez volt a folyamat. ebben egyetértünk?

neoteny · http://word.blog.hu 2018.01.18. 12:32:37

@444:

"az anarchisták a fennálló jogrend ellen harcolnak."

Helyesen: az anarchisták (anarcho-kapitalisták) a _központosított_ jogrend ellen harcolnak: az államhatalom jogalkotó, jogszolgáltató és jogérvényesítő _monopóliuma_ ellen.

"de nincs elképzelésük arról, hogy milyen legyen az új."

Hogyne lenne: mindenkinek joga van az élethez, szabadsághoz és magántulajdonhoz. Ezekből következik a szabad társulás joga, beleértve a szabad szerződéskötés jogát, ill. a szerződésben önként vállalt kötelezettségek teljesítésének kikényszerítésének jogát.

"soros fizeti őket. ő is anarchista."

Soros anarchista? _Anno_ valami $27 milliót költött, hogy ne G. W. Bush kerüljön elnökké megválasztásra: de nem arra költött, hogy senki se' kerüljön meg elnökké választásra. Az általa jegyzett tervet is az EU-nak kívánja eladni, nem saját maga akarja finanszírozni a migráncsok beilleszkedését.

Ha gazdag amerikait keresel, akinek van némi anarchista színezete, akkor tekints David Koch-ra ( en.wikipedia.org/wiki/David_Koch ) -- habár ő libertariánus (klasszikus liberális), nem anarcho-kapitalista.

"mert soros és simicska célja is az, hogy szétverjék a magyar államot."

Nem az, hogy a saját maguk által mozgatott bábokat helyezzék a főhatalomba?