Hajnal Miklós, Momentum: "Karácsony Gergely egy olyan „koncepciót képvisel, ami a Momentum számára ki van zárva”, (...) nem arról kell beszélni, hogyan fogjanak össze az ellenzéki pártok hanem arról, ami az embereket érdekli. (...) A Momentum jelöltjeinek többsége korábban nem politizált, jellemzően civilek, nem indultak korábbi választásokon így nehezen mérhetők az esélyek. Ezzel együtt a Momentum saját egyedüli jelöltjei által több tucat választókerületet nyerhetőnek tart."
A Momentumnak valójában elég sok félnivalója van egy -- még távolról sem operatív -- Karácsony-koalíciótól és nagyon kapaszkodnia kell, hogy a kormányváltást akarók érzékelhető hányada majd rászavazzon (mivel az már most nem látszik működni, hogy a "kiábrándult" fideszesekből meg lehet élni). A gyilkos korlátoltsággal ("ami az embereket érdekli") kevert nagyotmondás (""több tucat nyerhető") és a túl jól ismert politikusi hazugság ("nehezen mérhető") ilyen körülmények között halálpontosan a többi pártéval rokon ócskaságként (szokványos erkölcstelenségként) csapódik le (aminél már csak egy rosszabb van a politikában: röhejessé válni, de ez is közelít), ezért nem tanácsolnám a szóvivőnek, hogy ebben a mederben folytassa tovább a kampányt. Különösen, hogy amint tartottam tőle, a civilszervezetek ügyében folyó népszavazási aláírásgyűjtés szinte teljes észrevétlenségben zajlik: a Momentumnak nem sikerül benntartani a témát a nyilvánosságban, és még kevésbé sikerül a gyűjtés kapcsán olyan narratívát építeni a köztudatban, ami végre nagy tömegek számára teremthetne azonosulási lehetőséget a párttal és választ adhatna arra az alapvető választói kérdésre, hogy "miért titeket?".
Tanácstalan vagyok -- ami még mindig optimistább, mint a vérmesebb kommentelőim álláspontja --, hogy vajon lesz-e még valami a Momentumból. A választásokból 2-3%-os végeredménnyel kijőve -- ami nyilvánvaló kudarc lenne a kezdeti várakozások fényében, amely várakozásokat egyébként jellemzően az a balos értelmiség keltette, amely mostanra dobta a pártot -- a pártvezetésnek mélyen el kell majd gondolkodni a teljesítményéről. Könnyen lehet, hogy mire a Momentum -- amit ne zárjunk ki -- tényleges tényező lesz a magyar politikában, addigra éppen azt kell majd felülvizsgálniuk, ami idáig az egyetlen üzenetük volt: hogy elég fiatalnak lenni a változtatáshoz. Hogy ne kelljen a párt nevét végül Momentum helyett Inerciára cserélni, minden szempontból -- de legelőször az eszmék és a gondolatok szintjén -- újra kell majd gombolni a kabátot. (Persze, tudom, hogy 2018 pénzt hozhat országos listával és aztán irány 2022. Nyilván nem állíthatom innen, hogy akkor nem lesz meg a 15%.)
U.i. Gondolhatja az olvasó, hogy semennyire nem érdekel Karácsony és a Régi Geng sorsa, csak jeleztem, hogyha a nap végül északon kel fel és a Szaturnusz gyűrűi smaragd zöldben kezdenek izzani, akkor a Momentumnak annyi -- magyarul mennyire nem múlik rajtuk semmi, mert nem a saját produktumuk viszi őket előre meg hátra.
Az utolsó 100 komment: