A napokban láttam egy videót az Új Egyenlőség elnevezésű szocialista szellemi műhely FB oldalán, amelyik azzal hirdeti magát, hogy mindenkinek meg kell néznie (aki érteni akarja a világ folyását -- és hát ki ne akarná). Meg is néztem, arról láthatunk demonstrációt egy futóverseny metaforájával, hogy ki mindenki indul hátránnyal az életben, és ezek a hátrányok hogyan befolyásolják a verseny eredményét (hát, nem meglepően a hátrányosok kárára).
Nagyon érdekes manipuláció ez a videó, és gondolom sikeresen vezette félre a már eddig is hetvenmillió nézőjének nagy részét. Először is, fogalmi szinten, az igazságosság összekeverése a kimeneti egyenlőséggel -- ami a szocialisták kedvenc kategóriatévedése -- súlyosan rányomja a bélyegét már a problémafelvetésre is. Az "úgy igazságos, hogy mindenki egyenlően részesüljön az anyagi és státusjavakból, mert az emberek között csak a hozott -- természetes és kreált -- egyenlőtlenségek tesznek különbséget a társadalomban, amelyeket kiszűrve és ellentételezve érünk el az igazságossághoz" -- a szocialisták jobban kifejtett tézise -- pedig azon túl, hogy kategóriahibára épül, az állami erőszak legalapvetőbb fundamentuma, tehát jó lenne tudnunk eloszlatni a bűvöletet körülötte.
Először is, ez a komplex társadalmi eszmény valóban társadalmi (kollektivista) eszmény, amely az egyenlősítés központi elosztásával instrumentalizál minden egyes embert: azokat is, akiket előnyben és azokat is, akiket hátrányban részesít. Eszközzé teszi őket egy kollektivista cél elérésében, azaz dehumanizálja őket. Ez a dehumanizálás az emberek egyéni értékrendjeitől és világnézeteitől független eszmény nevében történik, feltételezi a születési (tehetségbeli, kompetenciabeli, földrajzi, családi stb.) egyenlőtlenségek meghaladandóságát, azaz denaturalizálja a humánumot egy társadalmi embereszmény alapján, amely társadalmi eszmény az emberek közötti anyagi és státusegyenlőséget erkölcsileg magasabb célnak tekinti, mint az emberi autonómiát, amivel -- az autonómia eltüntetésével -- kiirtja az erkölcs lehetőségét (a jó és a rossz közötti választás állami döntéssé válik). A szocialisták embereszménye ad absurdum a teljes emberi denaturalizáció híve, és mivel a denaturalizációból következik a dehumanizáció, maximálisan perverz, embertelen. (Lehet azt mondani, hogy nem is igaz, mert ennyire nem, meg egyébként, senki se gondolja így, de a logika ez, és a logika empirikus gátja teljesen esetleges. Az állam szerepét az esélyegyenlőség javításában nem tagadom, de ez logikailag más érvelést kíván, mint a szocialistáké.)
Másodszor az emberi élet anyagi- és státusversenyként való felfogása és a posztmateriális szempontok teljes kiiktatása az emberi választásokból és a társadalmi érintkezésből, ugyanakkor a verseny konstitutív szempontjainak kiiktatása a kimeneti egyenlőség kikényszerítésével, teljesen inkoherenssé teszi a videóban is citált verseny metaforát társadalmi modellként. Tehát az érvelés alapvetően hibás és félrevezető.
Ennél többet nem akarok foglalkozni a szocialisták egyenlőségkoncepciójával. A mai délelőttöm a szocik közegében telt, mert aggasztó nézni a sok terjedő tévhitet, ami a liberális demokrácia megrendülése és az etnicizmusok rákszerű terjedésének zugaiban a szellemi baloldalon történik. Mint mindig, ha a kapitalizmus és a szabadság eresztékei meggyöngülnek, előjönnek a napvilágra a múlt kísértetei. De ennyi elég volt belőlük mára.