A -- gyors, nagyvonalú becsléssel, 40 ezerrel számolva -- választójaként évi egy műsorpercet kapó Párbeszéd párt elnöke (hangsúlyozom, a Fidesz ehhez képest -- arányosan nézve -- nincs bántóan felülreprezentálva a médiában) ezt nyilatkozza:

"Önöknek mi a sztorija? 
– Úgy érzem, nekünk van leginkább sztorink, a Mindenki számít című programunkban le is írtuk, hogy milyen országot szeretnénk. Magyarország az elmúlt harminc évben a tőkebeáramlásra építette a politikáját, úgy próbáltuk felpörgetni a gazdaságot, hogy szálláscsinálói lettünk a külföldi tőkebefektetéseknek. Ma már nagyon sokan úgy vélik, hogy ez sehova nem vezet, mi is ezt gondoljuk."

Nem tudom, Karácsony Gergely mit gondol, hogy működik a kapitalizmus, hogy a végén kiesik belőle az öltönye, amelyik nem szakad el, és az íróasztala, amely nem kerül a mai ára tizenötszörösébe. Fogalmam sincs, de ha tudná, akkor nem nyilatkozna a legócskább gagyimarxizáló terminusokban a kapitalizmusról. Azok a "nagyon sokan", akik hozzá hasonlóan vélekednek, nyilván éppen úgy felülreprezentáltak a pártjában, mint ő a nyilvánosságban, amivel még ellennék, de a baj sajnos az, hogy felülreprezentáltak az országban is. Szerencsére, miután megtudtuk, hogy nem esne le a gyűrű a kisujjáról, és akár tárgyalna a Fidesszel is (megszokhattuk, hogy KG gyakorlatilag minden párttal folyamatosan tárgyalna, ami valóban az egyetlen racionális döntés a részéről, tekintve, hogy megegyezés hiányában úgy zúgna ki a parlamentből az egyetlen képviselőjük is, mint a huzat), a pártelnök-polgármester pontosítja az üzenetét:

"Nagyon fontos változást kellene meglépnünk, az emberi tőkébe kellene befektetnünk. 

– Ez akár az LMP-s vagy a jobbikos történetbe is beillene. 
– Lehet, de ők nem pont ezt mondják. Azzal, hogy az oktatásra, egészségügyre többet kellene fordítani, nyilván mindenki egyetért, örülök is, ha vannak közös pontok az ellenzék programjaiban. Mi az emberek bérébe, oktatásába, egészségügybe akarunk befektetni, olyan új gazdasági modellt szeretnénk felépíteni, ami az emberi tőkén alapszik. Magyarán egy olyan országot akarunk építeni, aminek sikere a társadalmi kohézión, az emberen, az emberiességen nyugszik."

Ammi az, ha szabad kérdeznem, hogy "olyan új gazdasági modell, ami az emberi tőkén alapszik"? Az lenne a béremelés? Aha. Majd üljön le azért egy legalább közepes közgazdásszal, hogy átnézzék a nyilatkozatait, mielőtt nyomdába kerülnek. Vagy mit gondol, az Audi S8-as vagy a zuglói biciklik milyen modell alapján készültek, tán önkioldódtak egy földbe csapódó meteoritból -- vagy valami német mérnöki team tette oda magát inkább? Az ő fizetését szerinte ki dotálja most, ha nem a kapitalista "emberi tőke"? KG-nek fogalma sincs egy gazdaság működésének alapvetéseiről. Hét és féléves ellenzéki lét után ezt bírja mondani arra a kérdésre, hogy kicsoda ő, mit képvisel és miért szavazzunk rá. És amit mond, az az egyik legócskább -- nem a leghibásabb, ami még vitatható lenne, hanem a legócskább -- antikapitalista propaganda, amit az utóbbi években hallottam. Most, amikor látszik, hogy nem képesek ő és tündöklően tehetséges balos pártelnök kollégái egy más által megszervezett akciót sem végigvinni (itt a választási reform érdekében), és ezzel felállni a lassan már csak metaforikus közös színpadra, már csak tárgyalni tudnak a nagy semmiről, és hozzá még olyan színvonalú szövegeket nyomni szakmányban, mint itt a polgármester -- aki azon az alapon akar ellenzéki listavezető lenni, hogy ő a legnépszerűbb baloldali politikus, hát igen, ha másképp nem megy --, akkor azt mondom, védjük meg magunkat ettől az ellenzéktől. De szerencsére nagy erőfeszítés nem kell ehhez, rózsafüzér pláne nem kell, egyszerűen hátradőlünk, és nézzük, amint a legnépszerűbb embert és társait jól megérdemelten elnyeli a politikai szakadék.

Eljött az ideje, hogy megvédjük az ilyen ellenzéktől a maradék józan észt az országban, mert ha már kormányváltani sem tudnak, tényleg nincs miért zárójelbe az értelmünket, amikor hallgatjuk őket. Mert az, kérem, abszurdum, hogy ez a jóember azt várja el, hogy félszázalékos állapotában ne csak miniszterelnökként gondoljunk rá szeretettel, de még az ökörségeit is komoly bólogatással kísérjük. Van nekünk elég bajunk ezen kívül is, Uram.