A polgári állam szervezetét a (1) alkotmányosság és a jogbiztonság, (2) a polgárok oktatási és műveltségi (tudás-) esélyeinek robusztus javítása, (3) adekvát szociális és egészségügyi biztonsága, és (4) az ország szuverenitása védelmének szolgálatába kell állítani. Az ilyen államszervezet ennek megfelelően alulról felfelé építkezik, a finanszírozása a feladataival összhangban történik. Mivel csak azt kell tudnia, amit a polgárok önkéntes társulásai és intézményei nem képesek felvállalni, az államot szükségképpen korlátozza egy fejlett társadalom kompetenciakészlete, illetve az államnak alkotmányban rögzített célja e kompetenciák (a civiltársadalom) folyamatos erősítése, és ennek eredményeként az állam további önkorlátozása és visszavonulása a társadalom életéből.

Az állam megmaradó szervezetének legfontosabb közegei fontossági sorrendben a részben önkéntes alapú, civil önkormányzatiság (települési vagy járási), a régiós szabályalkotó testületek (négyévente, országszerte más-más időpontban választott részországgyűlések és részkormányzatok), és a nemzeti szintű kormányzati rendszer (országgyűlés stb.). A nemzeti rendszer jogosultsága a szimbolikus és reprezentációs feladatain túl tapasztalati alapon csak arra terjed ki, ami  kifejezetten vagy értelemszerűen nemzeti hatáskört követel (pl. erős kül- és biztonságpolitika, nemzeti kulturális misszió, monetáris politika), és a régiós részkormányzatoktól csak erre kap finanszírozást. A polgárok és az üzletek az adóikat önkormányzati számlára fizetik, azokat az állam osztja szét a feladatok hierarchiájának és a régiók közötti forrásmegosztás rögzített szempontjainak megfelelően, amilyen pl. a tudás- és szociális integráció. Minden bevételi és költségközpont nyitott, átlátható költségvetéssel és háztartással rendelkezik, amelyek eladósításáért az adott vezetés -- az alkotmányban rögzített eseteket leszámítva, amilyen pl. a háború -- büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az országgyűlést arányosan, egyidejű, országos listás szavazáson választjuk a részországgyűlésektől függetlenül, az országgyűlés megválasztja a nemzeti kormányt, jogszabályalkotásukat az alkotmány korlátozza a korábban elmondottak szellemében. A részországgyűlések és a nemzeti parlament képviselői is visszahívhatók minősített többséggel. Az önkormányzati, részkormányzati és nemzeti szintek jogosultságainak megoszlásában a szubszidiaritás a vezérelv, a rendszer formálódása azonban évtizedes, tapasztalati folyamat.